Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései

MUCKEN HA UPT ERZSÉBET

valószínűleg arra utalnak, hogy több könyvkötő szerszámkészletével van dolgunk. A műhelyek közötti összefüggés még levéltári kutatással egybekapesolt feltárásra vár, s fontos adalékkal járulna hozzá az erdélyi (kolozsvári) könyv- és művelődéstörténethez.

A múzeum CH-monogramos nagyszombati csoporthoz tartozó kötéseit is több tanulmányban ismertettük, először 1993-ban,43 majd 1999-ben.44 2000-ben a Rozsondai Marianneval együtt közölt dolgozatban a csoport addig különböző erdélyi, magyarországi és külföldi könyvtárakban regisztrált 16 kötése szerepel A5 A cikkben a kötések bélyegzőtáblázatán 11 görgető (öt szignált, CH-monogramos), két lemez és nyolc egyesbélyegző levonata látható.46 Újabb kutatások nyomán húszra emelkedett a CH-monogramos kötések száma.4 A nagyszombati könyvkötő műhely a Telegdi Miklós (1535-1586) esztergomi érsek által alapított nyomda mellett működött. A könyvkötő szerszámok (görgetők) egy része valószínűleg Dél-Németországból ered. A kötések többsége sötétbarna és vaknyomásos, de van néhány natúrszínű és aranyozott bőrkötés is. Az RMK-gyűjte- ményben a csoport két kötését azonosítottuk.48

Az 1580-ban Nagyszombatban, Telegdi Miklós házánál kiadott esztergomi ordinárium49 fatáblás, vaknyomásos, sötétbarna bőrkötésének tábláin a megszemélyesített erények képeivel díszített CH-val szignált görgető fut körbe.50 A második keretben hársfa- és Aldus-levél bélyegzők váltakoznak, míg a középmezőben virágtövek helyezkednek el egymás alatt. Az előtáblán szuperexlibrisz található, felirata: D. B.//1583. A gerincen három dupla borda van, a mezőkbe két-két virágtő bélyegzőt nyomott a mester51 (5. ábra).

Valószínűleg a székelyföldi születésű Ladó Bálint jezsuita hozhatta Magyarországról Erdélybe az 1580-i nagyszombati Ordinariumot. A jezsuiták Erdélyből való második kiűzetése után, 1607- ben, a magyar királyságban misszionárius, de 1609 és 1613 közt ismét Erdélyben működött. Ezután élete végéig a felvidéki jezsuita misszió tagja.52 53 Ladó a papi kézikönyvet a 17. század elején egy bizonyos Vinczil Mátyásnak engedte át. Miután különböző iskolamesterek használták több évig Háromszék katolikus vidékén, így Nyújtódon és Gelencén, a kötet 1684-től a csíki ferencesek kolostorának jegyzékében szerepelt.55

A múzeum ferences állományában a 6170-6171-es jelzetű kolligátumot védő kötéstáblájából 1590-re szóló addig ismeretlen nagyszombati kalendárium-töredék került elő.54 Tehát a bélyegző egyezéseken túl ez is megerősíti, hogy az ősnyomtatványokat Nagyszombatban kötötték be, sőt ez a naptártöredék a többi CH-monogramos kötés nagyszombati lokalizálását is alátámasztja. A könyvet 1985-ben bontottuk ki a Somlyói kolostor refektóriuma falából. Restaurálása folyamán új bőrkötést kapott, tábláit az eredeti fémkapcsok zárják. A 16. századi fatáblás, vaknyomásos, világosbarna bőrkötés (T 8/a) első kerete és középmezője német típusú palmettás görgetőbői

Könyvtárban (jelzete: B. q-36l-es) és a Csíkszeredái Csíki Székely Múzeum (Ltsz. 750) gyűjteményében.

43 MUCKENHAUPT 1993, 8-10, 1. kép. Itt öt kötésről értekeztünk: Ltsz. 078, 0337 (= RMNy 374), 0412 (= RMNy 474), 332 (= RMNy 473; CsSzM RMK-Kat 36), 670.

44 MUCKENHAUPT 1999, II. 53., II. 57., és 49. kép. (Az 1985-ös Somlyói könyvlelet 6170. (= BMC 1138) és 6171. (= HC* 8267) leltárszámú ősnyomtatványok kötését (T 8/a) és a tábláiból kiemelt 1590. évre szóló nagyszombati kalendárium-töredéket mutattuk be (T 8/b., 49. ábra = RMNy 631; CsSzM RMK-Kat 43.)

45 ROZSONDAI, MUCKENHAUPT 2000, 285-306. A tanulmányban a Somlyói könyvtárban lévő, vágj' onnan elszármazó hat kötést közöltünk: Ltsz. 0337 (= RMNy 374), 332 (= RMNy 473, CsSzM RMK-Kat 36), 670, 078, 0412 (= RMNy 474), 6170-6171 (T8/b., 5. ábra = RMNy 631, CsSzM RMK-Kat 43).

46 ROZSONDAI, MUCKENHAUPT 2000, 290-291, 1-2. ábra.

47 ROZSONDAI 2002, 322.

48 Ltsz. 332 és T 8/a. (CsSzM RMK-Kat 36 és 43.)

49 RMNy = CsSzM RMK-Kat 36.

50 Felirata: Spes - Fides C. H. - Forti - Cari.

51 MUCKENHAUPT 1993, 8-9. és 4. görgető; ROZSONDAI, MUCKENHAUPT 2000, 293-294, 5. sz, 1. ábra, 3. görgető és 2. ábra, b, d, g egyesbélyegző.

52 Életrajzi adatai: OKMÁNYTÁR 1989, 108, 109, 111, 789.

53 Posszesszor-bejegyzései: Vnus ex libris Mattiae Vinczil ex facultate R. D. Vale[n\tini Lado (XVII. sz. eleje, az előtáblán belül); Konuent[ws] (!) Csikiensis 1684 (címlap verso).

54 RMNy 631 = CsSzM RMK-Kat 43. A hordozókönyv tartalma: Coll. 1. Jacobus de Voragine: Legenda aurea sanctorum. - Strassburg, [typogr. operis Jordani de Quedlinburg (= Georg Husner)], 1489-Ltsz. 6170. (CIH 1853; BMC I 138); Coli. 2. Guillelmus Parisiensis: Postilla super epistolas et evangelia. - Basel, Nicolaus Kessler, 1488. Ltsz. 6171. (HC* 8267). Bejegyzései: Con[ven]t\us) Csikien[sis] 1664 (coll. 1, f. 14r); Conventus Csikiensis (XVII. sz., előzék recto) ; Con[ven]tus [...] Min[orum] S[ancti\ P\atris\ N[ostri] [...] (XVIII, sz., coli. 1, f. Ir). Ld. még MUCKENHAUPT 1999, II 57.

232