Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Természettudományok - Molnos Éva–Ábrahám Beáta–Mészáros Sándor–Muntean Ovidiu–Lányi Szabolcs: Hidrogén – a jövő energiája

MOLNOS ÉVA ET AL. körülményeket biztosítani a baktériumok számára, amelyek a versengő reakciók lejátszódását gátolják, illetve serkentik a hidrogenáz enzim működését. A különböző anaerob baktériumok nemcsak a glükózt, hanem a keményítőt, a cellulózt, a hemicellulózt és a pektint is képesek piroszőlősawá alakítani, tehát ezek a poliszacharidok is alapanyagai lehetnek a biohidrogén előállításának.20 A fermentációs eljárások nagy előnye tehát, hogy széles körben, szinte tetszőlegesen változtatható a szubsztrátként felhasznált nyersanyag.21 Ilyen értelemben, nyersanyag lehet például a mezőgazdasági vagy állattenyésztési hulladék, a magas szervesanyag-tartalmú szennyvíz stb., melyek korunk robbanásszerű technológiai és ipari fejlődésének következtében egyre nagyobb mértékben terhelik környezetünket.22 Ha ezeket a szubsztrátokat az anaerob vagy fakultatív anaerob baktériumokkal hidrogén-termelésre felhasz­náltatjuk, egyidejűleg megoldódhat e hulladékok kezelésének problémája is. A fermentativ hidrogén-termelés fő hiányossága, hogy a sejtek csak azt a kémiai energiát fordítják hidrogén-termelésre, amely számukra fölöslegként jelentkezik. Ezért a kutatók különfé­le, az anyagcsere-útvonalakat befolyásoló molekuláris biológiai módszerekkel próbálják rávezetni a mikroorganizmusokat a nagyobb mennyiségű hidrogén-termelésre, szem előtt tartva annak fontosságát is, hogy a beavatkozás mértéke ne veszélyeztesse a sejtek fennmaradását. Az anyag­csere-útvonalakat befolyásoló beavatkozások legtöbbjének célja a hidrogén-képződéssel versen­gő reakciók kizárása vagy a hidrogenáz enzimek aktivitásának serkentése. Kisebb-nagyobb sike­rekről ugyan olvashatunk a szakirodalomban,2-5 de az igazi áttörés még ezen a téren is várat magára. Ahhoz, hogy ez a megközelítés számottevő eredményekhez vezethessen, mindenekelőtt a társadalomnak kell elfogadnia, hogy az emberek genetikailag módosított organizmusokkal kerülhetnek kapcsolatba. A különböző szerves anyagokat tartalmazó hulladékokból való hidrogén-előállítás egy követ­kező lépcsőfoka a fermentáció során keletkező termékek további hidrogén-termelő folyamatok­ban való hasznosítása.24 Az anaerob baktériumok a nagyobb szerves molekulákat szerves savakra, hidrogénre és széndioxidra képesek bontani, azonban a keletkező szerves savak további oxidáci­ója termodinamikai okokból kifolyólag nem valósulhat meg.25 Egyes fotoszintetikus baktériumok (pl. Rhodobacter spheroides, Rhodopseudomonas palustris, Thiocapsa roseopersicind) viszont képesek az így keletkezett szerves savakat is hasznosítani azáltal, hogy rendelkeznek a fényenergia megkötésének képességével, ezzel biztosítva az oxidációhoz szükséges energiát. A fényenergia megkötése a baktériumok membránjában található, specifikus pigment-molekulák révén valósul meg, amely az úgynevezett bakteriális fotoszintézis során alakul használható kémiai energiává. A szerves savak további bomlása hidrogénre és széndioxidra fotoszintetikus baktériumok által tehát csak fény jelenlétében valósul meg, ezért a szakirodalom a folyamatot fotofermentációnak nevezi, ezzel különböztetve meg az előbb ismertetett folyamattól, amely fény hiányában is lezajlik (sötétfermentáció). A hidrogén képződése fotofermentáció során is a baktériumokban jelen lévő hidrogenáz vagy nitrogenáz enzimek révén valósul meg. A folyamat előnyösebb az algák felhasználásával történő közvetlen fotolízisnél, mivel az itt alkalmazott fotoszintetikus baktériumokból hiányzik az a fotoszintetikus rendszer (PSII), amely az oxigén felszabadítását végezné,26 így könnyen kiküszö­bölhető a hidrogenáz és nitrogenáz enzimek oxigén-érzékenységéből adódó inhibíció. Ráadásul ezeknek a fototróf baktériumoknak a bakteriális fotoszintézishez szerves (pl. zsírsavak, alkoho­lok) vagy szervetlen (pl. redukált kénvegyületek) elektron-forrásokra van szükségük, így a felhasz­nálható anyagok körébe a sötétfermentáció termékei is beleférnek. A megfelelő szubsztrát-átalakítási hatásfok elérése érdekében, a folyamathoz kiválasztott foto­szintetikus baktérium ásványi-anyag igényét célszerű kielégíteni, biztosítva a növekedéséhez szükséges hőmérsékletet, az anaerob körülményeket és a megfelelő spektrumú fényenergiát.27 A 20 DAVILA-VAZQUEZ ET AL. 2008, 27-45. 21 KRAEMER, BAGLEY 2007, 685-695. 22 DAVILA-VAZQUEZ ET AL. 2008, 27-45; KERÉNYI 1995. 23 DAVILA-VAZQUEZ ET AL. 2008, 27-45; KALIA, PUROHIT 2008, 403-419; HALLENBECK 2009, 7379-7389. 24 DAS ET AL. 2008, 57-67; HALLENBECK 2009, 7379-7389. 25 DAVILA-VAZQUEZ ET AL. 2009, 4296-4304. 26 MATHEWS, WANG 2009, 7404-7416. 27 SASIKALA ET AL. 1993, 211-295. 510

Next

/
Oldalképek
Tartalom