Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Természettudományok - Molnos Éva–Ábrahám Beáta–Mészáros Sándor–Muntean Ovidiu–Lányi Szabolcs: Hidrogén – a jövő energiája

folyamat legkényesebb pontja, amely a gazdaságosságot érinti leginkább, hogy nagyon alacsony a fényenergia hasznosításának mértéke. Ez egyrészt abból adódik, hogy a fotofermentorokban a fény eloszlása egyenetlen: egyes baktériumok nem jutnak elegendő energiához, míg mások a fényintenzitás növelése esetén éppen a túl sok energia miatt válnak hidrogén-termelésre képte­lenné (a fényintenzitás adott hátáron túl károsíthatja a pigment-molekulákat, ezért a baktérium nem lesz képes megkötni a szükséges fényenergiát). E jelenség elkerülésére rendkívül nagy felületű fotofermentorok lennének szükségesek, azonban az ilyen nagy felület/térfogat arányú bioreaktorok megépítése és üzemeltetése nagyon költséges lenne.28 A probléma megoldására a közvetlen napfénnyel megvilágított és/vagy többrétegű fotobioreaktorok tervezése és üzemelte­tése bizonyul ígéretesnek.29 A fentiekben ismertetett két fermentációs eljárás (sötétfermentáció és fotofermentáció) integ­rált rendszerben való együttes alkalmazása a máig tanulmányozott biológiai folyamatok bármelyi­kénél hatékonyabb hidrogén-termeléshez vezet. A technológiával kapcsolatos költségek azonban - az alapanyagként felhasználható hulladék mérhetetlen mennyiségekben való rendelkezésre állása ellenére is - egyelőre késleltetik úgy a kétszakaszos fermentáció, mint a két eljárás külön- külön való ipari alkalmazhatóságát.30 __________________________________________________________HIDROGÉN - A JÖVŐ ENERGIÁJA ■ Hazai viszonyok - helyi törekvések A fosszilis energiahordozók bizonyos földrajzi területekhez kötött előfordulásával szemben a megújuló energiaforrások egyenletesebb eloszlása a Földön elméletileg egyenlő eséllyel indítja útjára a világ valamennyi országát a zöld energia kutatásában és felhasználásában. A megújuló energiáért folytatott versengésben Románia meglehetősen egyedi helyzetben található: a megúju­ló energiaforrások rendelkezésre állnak, de a terület célirányos kutatása igen hangsúlytalan. A hiányos kutatás ellenére is, a gyakorlati alkalmazásban igen előkelő helyen állunk, a geomorfoló­giai, politikai és gazdasági adottságok lehetővé teszik a külföldi kutatások eredményeinek Romá­nia területén való gyakorlati alkalmazását. így mára már több, megújuló energiaforrást hasznosító üzemmel és erőművel rendelkezünk, némelyek európai viszonylatban is tiszteletreméltóak. Mindennek a hátterében azonban igen elenyésző mértékben állnak hazai kutatások, és a világ tudományos áramlatából való kiesés távlatilag nem egy követendő irány. A hazai tudományos kutatás egyik ilyen „mostohaterülete” éppen a biohidrogén előállításának tanulmányozása, mely világviszonylatban az egyik legaktuálisabb kutatási irány. Ilyen kontextus­ban vállalkozott csoportunk egy, a hidrogéntermelő baktériumok tenyésztésére alkalmas bioreaktor megépítésére és üzemeltetésére laboratóriumi körülmények között, melynek segítsé­gével tanulmányozható a hidrogéntermelés folyamata. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a kivá­lasztott hidrogéntermelő baktériumok kinetikai viselkedésének megismerése, hogy a rendszer azok igényeihez igazítva kerüljön megtervezésre. A kitűzött célnak megfelelően, elsődleges kísér­leteinkkel a hidrogenáz, illetve a nitrogenáz enzimekre alapozott hidrogéntermelő rendszereket kívántuk vizsgálni, tanulmányozni azt, hogy a fotoszintetikus baktériumok milyen mértékben képesek hasznosítani a különböző szerves savakat, keletkezhetnek-e olyan metabolitok a sötét fermentáció során, melyek gátolják a fotoszintetikus baktériumok szaporodását, hidrogénterme­lését. Mindezekből következik, hogy célunk mindenképpen az átfogóbb megközelítés, mely felöleli mind a sötétfermentációt, mind a fotofermentációt, mind pedig a két eljárás együttes alkalmazását. Kísérleteink sorát a még világviszonylatban is legkevésbé kutatott területtel, a fotofer- mentációval nyitottuk meg, ezen belül pedig alanyként - egyedi tulajdonságai miatt - a Thiocapsa roseopersicina anaerob bíbor kénbaktériumot választottuk. A kiválasztott Gramm-negatív bakté­rium élőhelyét tekintve vízi környezetet kedvel, rendszerint tavak, kénes források és tengerek oxigénmentes mélységeiben tenyészik. Mivel egy sejten belül többféle hidrogenáz enzimmel, illetve nitrogenáz enzimmel is rendelkezik, sok szakember „világrekorderként” tartja számon.31 28 DAS ET AL. 2008, 57-67. 29 CHEN ET AL. 2009, 6889-6895. 30 DAS ET AL. 2008, 57-67; DAVILA-VAZQUEZ ET AL. 2008, 27-45. 511

Next

/
Oldalképek
Tartalom