Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Természettudományok - Gáliczy Judit–Andrea Vargová–Sándor Viktor–Kilár Ferenc–Miklóssy Ildikó–Ábrahám Beáta–Lányi Szabolcs: Rákos sejtekbe történő transzferrinen alapuló hatóanyag-bejuttatás

dését, ugyanakkor citotoxikus hatással is rendelkezik. A mitonricin C az antibiotikumok csoport­jába tartozó vegyidet, melynek hatása és transzferrinhez való kapcsolása a szakirodalomból jól ismert.22 Ezen vegyidet felépítésében vesz részt egy aziridin gyűrű. Az aziridinnek és származé­kainak a sejtekkel szemben igen magas toxikus hatásuk van. Mint elektrofil megtámadja az endogén nukleofil vegyületeket, mint pl. a DNS láncot felépítő nitrogén bázisokat, ezáltal mutá­ciókat okozva. Mivel ezt a mutációt a sejtciklus erre specializálódott enzimrendszere nem képes kijavítani, a sejt elpusztul.23 _________________________RÁKOS SEJTEKBE TÖRTÉNŐ TRANSZFERRINEN ALAPULÓ... Anyag és módszer A komplexálás első lépésében a szilárd halmazállapotú FeCl3-t tömény sósavban oldottuk fel, majd 100 mg/ml nitrilotriacetát (NTA) (1 M NaOH-ban feloldva) oldatával elegyítettük úgy, hogy a keletkezett oldatban a Fe3+:NTA aránya 1:2 legyen. A Fe3+ ionokat a NTA komplexbe viszi, ezáltal létrejön az ionoknak egyféle védettsége az oxidációs reakciókkal szemben. A vasmentes transzferrint 20 mg/ml-es aziridin-karboxilát pufferben (pH 8,1) oldottuk fel. Amikor a vas-nitrilotriacetát oldathoz hozzáadtuk a feloldott vasmentes transzferrint, a komplexáló pufferben lévő anionok erősebb komplexképző képességének hatására a NTA lecse­rélődik aziridin-karboxilátra. A vas ionok és a NTA közötti kötések felszakadnak, ezzel egyidőben az aziridin-karboxilát illetve a vasmentes transzferrin között alakulnak ki kötések, létrehozva a transzferrin-vas(III)-aziridin-karboxilát komplexet.24 Dializálás után a komplexek kialakulásának ellenőrzése nagyhatékonyságú kapilláris elektroforézis technikákkal, kapilláris izoelektromos fókuszálással (cIEF) és kapilláris zónaelektroforézissel (CZE) történt. cIEF mérések során 50 pm-es kapillárisban lévő amfolit zónában izoelektromos pontjuknak megfelelően válnak szét a vizsgált transzferrin minták, majd elektromos áram hatására, elektroozmotikus áramlással migrálnak a detektorablak felé. A CZE méréseknél, szintén 50 pm-es kapillárisban, a minták méretük és töltésük alapján választódnak szét és migrálnak elektromos áram hatására a detektorablak felé. Eredmények és értékelésük A méréseknél használt transzferrin komplexek koncentrációja 7, 14 mg/ml volt. A CZE során kapott elektroferogramot elemezve megállapítható, hogy a minta komponenseinek szétválasztása nem volt a legmegfelelőbb, de két viszonylag jól elhatárolható csúcs jelent meg. Irodalmi adatok alapján megállapítható,25 hogy az elsőként érkező csúcs a minta vasmentes transzferrin tartalmát prezentálja, míg a második feltehetően a monoferri-transzferrin-vas(III)-aziridin-karboxilát komp­lexeket. Ugyanakkor egy vállképződés figyelhető meg a második csúcson, ami valószínűleg a vassal telített transzferrint (Tf-vas(III)-aziridin-karboxilát) jelenti (4. ábra). Ugyanezen minta cIEF-el történő ellenőrzése kissé más eredményeket produkált. Ahogy az 5. ábrán is látható, az elsőkét a detektorablakhoz érkező csúcs, ami a CZE méréseknél kapott eredmények alapján (4. ábra, 2 csúcs válla) a vasmentes transzferrinnek felel meg, míg a második jóval nagyobb csúcs a monoferri- és a vasmentes transzferrint foglalja magába. Mivel sem a CZE sem pedig a cIEF kapilláris elektroforézis módszerrel nem sikerült szétválasz­tani a komplexálási reakció eredményeként kapott minta komponenseit, nehéz lenne számérté­kekben meghatározni a koplexálás sikerességét. Összevetve a két elektroferogramot a CZE során kapott mérési eredmények az elektroferogramon (4. ábra) a második csúcs után egy vállképződést produkálnak, amely a minta zónaelektroforézissel történő szeparálási elvének megfelelően a vasmentes transzferrinnek felel meg, míg a cIEF-el történő mérés során ez az összetevő viszonylag szépen elválik (5. ábra, 1. csúcs). A minta diferri-Tf-vas(III)-aziridin-karboxilát tartalmára csak a CZE-es mérési eredményekből lehet következtetni (4. ábra, 1. csúcs). A csúcsok mérete és a csúcs alatti területek alapján a komplexálási reakció után kapott minta vassal telített transzferrin tartalma, vagyis Tf-vas(III)-aziridin-karboxilát komplex tartalma ~10%-ra becsülhető. 22 TANAKA ET AL. 1996, 774-777. 23 ISMAIL ET AL. 2009, 3373-3387. 24 SEIDAL ET AL. 1994, 52-56. 25 KILÁR, HJERTEN 1989a, 23-29; KILÁR, HJERTEN 1989b, 351-357. 485

Next

/
Oldalképek
Tartalom