Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... kézben viszik. Régen zenekar is kísérte és a temetés végével a halott kortársai és barátai a papi lak udvarán táncoltak. Ezzel búcsúztatták el fiatal falutársukat. Ez a szokás mára teljesen kimaradt, még a zenekaros kíséret is kimaradt az utóbbi évtizedben. A temetési menettel nem szerencsés szembemenni. Azok az autók, akik mégis kényedének szembemenni, félreállnak, amíg a menet elhalad. A temetésnek ezt a hagyományosnak mondható módja a ravatalozó elkészülésével megszűnőben van. A ravatalozó a temető mellé épül, ahonnan nem lesz már szükség a gyászkocsira és teljesen megváltozik a temetés menete is. Maga az útvonal egészen rövid lesz, és szinte teljesen kiesik a falu belterületéből. 2.2.2.2. Elsőáldozások és bérmálások útvonalai A szakrális ünnepek közösségi csoportját az elsőáldozás és a bérmálás alkotja. Ezek az ünnepek egy egyén életében egyszeri alkalmak. Elsőáldozásra minden évben sor kerül, míg bérmálásra csak minden hetedik évben. Ritkasága miatt a közösség részéről sokkal nagyobb az előkészület. A bérmálás során az egyén az egyház felnőtt tagjává válik. Az ünnepeltek a plébánia udvarán gyülekeznek, majd onnan mennek fel kettes sorban a templomba. A bérmálás alkalmával a szomszédos települések plébániái is részt vesznek az ünnepen, így ők vezetik a sort a püspökkel az élen. Utánuk vonulnak a bérmálkozók. A szertartásra a templomkerítésben kerül sor, így az ünnepeltek sorba állnak a templom körül. A visszavonulás ugyanebben a sorrendben történik, majd a templom alatt készítik el a csoportképeket. ■ IV. A hely által megszentelődött ünnep Dolgozatomnak ebben a részében egy olyan alaklomra térek ki, amely egyébként profán jellegű ünnep, de a hely szentsége miatt szakralizálódott. A községben egy ilyen alkalom van, amely a szakrális tér kiterjedése által megszentelődik, ez a március 15-i megemlékező ünnepség. Mivel a tér és az idő síkjai mentálisan nehezen szétválaszthatok, ez mégjobban megfigyelhető, ha legalább az egyik összetevő sajátos jellemzője, hogy a szentre mutat. Ebben a fejezetben az ünnep megszen- telődését figyelhetjük meg.6’ A 1848-49-es forradalom a magyarság számára nagy jelentőséggel bíró közösségi, társadalmi és nemzeti ünnep. Az erdélyi magyarság különösképpen ragaszkodik az ilyen jellegű megemlékező ünnepségekhez, mivel ezeken az alkalmakon lehetősége nyílik magyarsága kinyilvánítására. A hivatalos megemlékezések a kommunizmus ideje alatt szüneteltek, s csak 1990 után tartják meg őket a polgármesteri hivatal, az egyház és az iskolák szervezésében. Karcfalva községben minden évben megemlékeznek a ’48-as forradalom és szabadságharc első napjáról. A március 15 előtti vasárnapon a pap kihirdeti a templomban az ünnepi szentmisét és az utána következő megemlékezést a honvéd sírjánál, valamint a jenőfalvi és karcfalvi kopjafáknál. Az iskolák teljes létszámban, tanáraikkal együtt résztvesznek a szentmisén. Ünnepi műsorral az iskolák készülnek. A jenőfalvi kopjafánál a jenőfalvi I-IV osztályos diákok mondanak verseket és énekelnek ’48-as dalokat. A templomból kivonulva a templomkerítésben megkoszorúzzák az iskolások a honvéd sírját. Ezen a koszorúzáson mindenki részt vesz, a pap is. A síremléken Székely Lajos neve olvasható. Róla annyit tud a közösség, hogy honvédszázadosként harcolt 1848-1849-ben a szabadságért. Egy Maros megyei kis községből, Pókakeresztúrról, nemesi családból származik. Valószínű jogi és katonai végzettséggel rendelkezett, Csíkdánfalván családot alapított, és mint királyi táblabíró működött. Hogy sírhelye miért van éppen Karcfalván azzal magyarázható, hogy Dánfalva akkor még a Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott, s csak jóval később, az ottani templom építése után önállósult. Feltételezhető, hogy 1850-ben Potyó Ferenc akkori plébános és egyben felcsíki főesperes a honvédszázados közéleti érdemei miatt temette a templomkerítésen belül. A templomkerítésben történő koszorúzás után kettéválik az ünneplő közösség. A jenőfalviak a jenőfalvi iskola I-IV osztályosaival falujuk kopjafáját mennek megkoszorúzni, a karcfalviak pedig 65 65 KOVÁCS 2007,48. 423
