Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
FARKAS BEÁTA számára nyilvánvaló szent tér, a voltaképpen valóságos életterük, amely minőségében ezek a keresztek által elválasztódik a profán tértől.58 Eliade azt mondja, hogy: „Minden szent térhez valamilyen hierophánia kapcsolódik, benne tör át a szentség, amely kozmikus környezetéből meghatározott területet kiemel és minőségileg megváltoztat. ”59 60 Az ütmenti és határbeli keresztek kis szakrális területet alakítanak ki a falu profán világában. A két faluban összesen tíz útmenti keresztet számoltam meg, a falu határában ezeken kívül még hármat találtam. A településeken mindegyik fából készült, tetejükre pléhvel bevont tető van szerelve, amely védi az időjárás okozta rongálódásoktól. A kereszt funkciója szorosan összefügg a tájban elfoglalt helyével. Mindegyik kereszt útkereszteződésben van elhelyezve, tehát határt jelölnek és készítésük időpontját tekintve a 19. század végén és a 20. század elején készültek. A Karcfalva határában található keresztek, mert ott kettő is van, kőből készültek, míg a Jenőfalva külterületén található fából. Ezeknek óvó-védő funkciója van és a különböző egyházi körmenetekben van nagy szerepük (erről a későbbiekben még lesz szó). A felszentelés során a kereszteket kivonják a profán térből és az Istennel való kapcsolatteremtés, kapcsolatkeresés sajátos tárgyaivá, helyeivé, alkalmaivá válnak.61 A keresztekre különös figyelmet fordítanak a helyiek, aminek a legnyilvánvalóbb jele, hogy mindig friss virágokat helyeznek el. A kereszt rendben tartása a rózsafüzér-társulatok feladata. A keresztek Krisztus szenvedésének és keresztjének vállalását jelentik. Állításuk ezért a szent tér behatárolásán túl az emlékezés parancsát hordozza, amely a katolikus hitbeli identitásukra emlékezteti a hívő embert. A kereszt mellett elhaladva a tisztelet jeleként keresztet vetnek, megemelik a kalapjukat, amely gyakran rövid fohásszal, könyörgéssel párosul. Katolikus vidék lévén, az emberek szűk életterében is megjelenik a kereszt. Ennek a legszembetűnőbb példája a házak tetején megjelenő kereszt, amelyet mindig ünnepélyes körülmények között tesznek fel a födés befejezésével. Ilyenkor mindig virágkoszorút helyeznek rá. Szakrális indíttatású szoborról csak egyről tudok a két településen. Ez egy 5 méter magas díszített kőoszlopon található Mária-szobor, amely a templom védőszentjét, Nagyboldogasszonyt ábrázolja és a Karcfalva felőli templomfeljáró ösvény mellett található. Az oszlop felületén egyszerű tulipános virágdíszek vannak bevésve, barokkos stílusban. Feliratát nem lehet kibetűzni. Ennek a szobornak a funkciója megegyezik a az útmenti keresztek funkcióival. 2.2. Aktivitásterek A szent terek alkotó útvonalak nagy része csak alkalmilag épül be a szakrális térbe. Két csoportra osztottam az aktivitástereken azt a szempontot követve, hogy milyen alkalmakon kötik össze a szent objektumokat. E szempont szerint elkülönítettem az ünnepi körmeneteket, itt egyházi ünnepekre gondolok, és az emberi élet fordulóinak útvonalait. 2.2.1 Ünnepi körmenetek útvonalai A körmenetek általános jellemzője, hogy egy útvonalat megtéve körbejárják a szent teret. A körmenet célja határozza meg, hogy mekkora útvonalat tesznek meg. A behatárolt tér központjában minden esetben a templom van. Az egyházi körmenetek minden esetben a templomból indulnak el és oda is térnek vissza. Ha a körmenetet liturgia előzte meg, akkor a kivonulás sorrendje meghatározott, mindenkinek meghatározott helye van. Legelöl megy az egyháztanács, ők viszik a zászlót és a keresztet, majd utánuk sorakoznak fel a férfiak. A férfiakat követi a pap az Oltáriszentséggel és a ministránsok, majd a kántor. A legvégén jönnek a gyermekek és az asszonyok. A templomból való kivonuláskor soha nem hajtanak térdet, mert az Oltáriszentség már nincs ott. Ha valaki nem vesz részt a körmeneten, annak a mise sem érvényes, mivel az áldást a pap csak a körmenetről visszatérve mondja el. A húsvéti körmenet esetében a templomot járják körül úgy, hogy lejönnek a jenőfalvi oldalon, a templomdomb alatt vezető úton lemennek Karcfalvára, majd a karcfalvi feljárón vissza 58 ZAKARIÁS 1994-95, 167. 59 EIIADE 1987, 24. 60 BARTHA 2006, 134. 61 ZAKARIÁS 1994-95, 168. 420
