Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... a templomba. Mindenki égő gyertyát visz a kezében, elől pedig a feltámadási szobrot viszik az egyháztanácsosok. Az Úrnapi körmenet már egy nagyobb pályát ír le. Az emberek felsorakozása ugyanúgy történik mint a húsvéti körmenetnél. Ismét a jenőfalvi oldalon jönnek le, felkeresik a négy égtájat jelképező oltárokat. Az oltárok a templomdomb környékén vannak elhelyezve, kettő jenőfalvi részen, kettő pedig karcfalvi részen. A negyedik oltár a fentiekben említett Nagyboldogasszony szobornál van elkészítve, a karcfalvi templomfeljáró ösvény mellett. Az oltárok elkészítését a rózsafüzér-társulatok vállalják fel. Búzaszentelő körmenetre Szent Márk napján, április 25-én kerül sor, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon. Ezen a napon a körmenet a település határába megy ki, hogy megszenteljék a vetéseket és a határt. Egyik évben kelet fele, másik évben nyugat fele mennek. Kelet irányába a karcfalvi határba, nyugat irányába pedig a jenőfalvi határba. Oltárt készítenek a falu szélén lakó családok a határbeli keresztekhez és ott a pap egy rövid szertartást végez el. Visszafele koszorút kötnek a kereszt mindhárom ágára, amit elől visznek az egyháztanácsosok. A templomba visszavonul a körmenet, ahol fogadják az áldást, majd a kijáratnál mindenki magával visz néhány szál búzát abból, amit a mezőről hoztak. Ez a néhány szál szenteltbúza a lakóház szentelményei mellé kerül. Pünkösdkor íródik le a legnagyobb pálya. Péntek este összegyűlnek a település lakói, hogy7 fogadják a Csomafalváról és Gyergyóalfaluból érkező kereszteket. Mivel másnap hajnalban a korán indulnak a helyi keresztek is, ezért az indulás előtti szentmisét az idegen keresztekkel együtt péntek este tartják meg. A négy falu népe együtt imádkozik a zarándoklatért, a teljes búcsú elnyeréséért. Szombaton hajnali négy órakor a Gyergyó vidéki keresztek már elindulnak, mivel nekik a felcsíki keresztek előtt kell haladni, mert távolabbról jöttek. A jenőfalviak és a karcfalviak fél ötkor gyülekeznek a parókia előtt. Jenőfalváról is körülbelül háromnegyed ötre leérnek az emberek. A zarándokok indulását harang jelzi. Az egyházi életben egyébként teljesen együvé tartozó két település Csíksomlyóra külön vonul. Elől mennek a jenőfalviak, mert ők távolabb vannak Csíksomlyótól, majd utánuk a karcfalviak. Mindkét település külön zászlót visz, mindkettő Nagyboldogasszonyt ábrázolja, de a települések nevei külön vannak felírva. A jenőfalvi zászló teljesen egyedinek számít a Somlyói búcsún, mivel ez az egyedüli kék színű. A többségük, ahogy a karcfalvi is, bordó színű. Gyakran lehet hallani a zarándokoktól, hogy valamiért felajánlják a zarándokutat. A leggyakoribb a betegségek meggyógyításáért, a családtagok egészségéért, napjainkban elég gyakori az érettségi előtt álló fiatalok részéről a sikeres eredményért tett zarándoklás. 2.2.2. Az emberi élet fordulópontjainak útvonalai Ismerve a Nagyboldogasszony egyházközség szakrális térszerkezetét, arra térek át, hogy az ember számára milyen normatív előírások léteznek. Melyek azok az alkalmak, amelyek kiemelkednek a mindennapok közül és a karcfalvi, jenőfalvi emberek számára jelentőséggel bírnak. Ezek az alkalmak az emberi élet fordulópontjaihoz kötődnek. Ezek a fordulópontok az emberi élet természetes folyamataihoz szorosan kapcsolódnak, ugyanis az élet természetes folyamata az, hogy az emberek megszületnek, megházasodnak, gyermeket nemzenek, majd meghalnak. Ha elfogadjuk, hogy minden kultúra tartalmaz egy világképet, melynek a kultúra használói többé-kevésbé birtokosai, akkor kijelenthetjük azt is, hogy ez tartalmazza a közösség saját környezetéről alkotott elképzeléseit, jelenségek értelmezését. Az egyén viszonyulása kultúrájának világképéhez az emberi élet fordulópontjain jut kifejezésre.62 A születés, házasság, temetés a társadalomban élő, társadalomtól függő, társadalmilag szabályozott ember ünnepei. Ezen ünnepek egyik legfontosabb színhelye a templom. Az egyén előző állapotából átmegy egy új állapotba, miközben az ő és közvetlen környezetének a sorsa is megváltozik. Mind a három felbolygatja a családok életét: a születést és házasságot örömmel, a harmadikat szomorúsággal fogadják és annak megfelelően ünnepelnek. Mivel az egyén elsősorban egy közösséghez tartozik, ezért a társadalomban elfoglalt státusza a közösséget is érinti. 62 KOVÁCS 2007. 421
