Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Csergő Melinda: Írott levelek – elbeszélt történetek. Egy gyergyószárhegyi levélhagyaték elemzése
ÍROTT LEVELEK - ELBESZÉLT TÖRTÉNETEK... kevésbé eseményorientált beszámoló arra enged következtetni, hogy az emlékezetében kutató beszélő számára nem volt releváns ez a közvetett viszony. „Nem, az apáca Annára gondolsz. Nem, nem, az Ferencz Anna volt, az más. Jaj, tudod az, hogy van, Becze Sándornak az első házasságából való Ferencz Anna, akinek a testvére az apáca. Jaj, hát így van." [B.M.] A kommunikáció folyamata az információ kiválogatásával kapcsolatos. A fenti szövegrészletben nevesített személyekre vonatkozó tudás, olyan szociális információ, amelynek közvetíthetőségét egy bizonytalanság előfeltételezi. Az egy név - két családtag helyzet miatt fellépő bizonytalanság ugyanis valamilyen alternatívának a létezését feltételezi, s így a disztinktív emlékezet egyszerre mindkét alternatíva mentén újrarendezi a kapcsolathálót. „Már akkor elég, hány éves is lehetett, hát már eléggé harmincon felül volt, amikor feleségül vette Edit nénit, mert az első felesége ez volt, Czimbalmos Anna." [B.O.] A valamikori jelen kontextusában relevanciával nem bíró eseményeknek a gyűjtés helyzetében való rekonstruálásakor a hangsúly gyakran áttevődik olyan szereplőkre, melyek mellékesek voltak. Ezáltal az idősíkok olykor összemosódnak, a különböző térhez hozzárendelt események összekapcsolódnak, s mivel a kohéziót az egyének egykori kapcsolatát szervező szociális háló biztosítja, felidézésükkor egy időpontba helyeződnek a velük korreláló különböző történések. Az emlék pontos felelevenítése végett elsősorban helyhez kötik az emlékképet, életútjuk területi pontjaiba helyezik el, és ennek kapcsán azonosítják. Az időben való elhelyezés nem mindig pontos, de a különböző beszélgetések árnyalják és pontosítják ezt. Az egy személyre való emlékezést nem csupán a személyes interakció határozza meg nagymértékben, hanem a róla való információszerzés módja is. Minél gyakrabban beszélnek egy adott személyről egy adott csoportban, a rá való emlékezés, illetve a róla forgalmazott szövegek, képek annál kiforrottabbak, azonosításuk könnyebben működik. „ Úgy került haza, a többi levelet nem találtad meg. Balázs elment Kolozsvárra és Béla Bukarestbe.” [B.M.] Jelezve van, hogy ez az iratesomó kiemelődött egy olyan iratpopulációból, amelyben sajátos szerepe volt, és korántsem a teljes mennyiség leképződése. Az egy személyre való emlékezés - jelen esetben Becze Balázsra -, a család bűnbakjáról sztereotípiák vannak forgalomban. A név által asszociált tulajdonságok mindenki számára ismeretesek, sőt mindenki által előbb utóbb ugyanazok a szegmensek említődnek.46 Sándor bácsi miért Balázzsal levelezett s nem a többiekkel?- Na, látod-e, ezt nem tudom, mert amikor jöttünk haza, akkor mindig a régi ház, tehát ahol Becze Albert lakott, a Szász Berta felesége, akkor elől volt Balázs bácsi, hátul voltak Erzsiké néniék, és Balázs bácsinál voltunk mi, a középső szoba, ami tulajdonképpen a két testvérnek a közös szobája volt, s mindig ott aludtunk..” [S.M.] A szövegrészletben a rokonok közötti kapcsolattartás intenzívvé válásához hozzájáruló, olykor szükséges tényezők fogalmazódnak meg. A két rokon férfi kapcsolatának személyesebbé, illetve intenzívebbé válásának okát meghatározta az a tény is, hogy: mindketten egy nem képviselői, a korkülönbség kettejük között volt a legcsekélyebb. Balázs, mint a legidősebb testvér, a család képviselőjének szerepébe helyeződött. A levélváltás előfeltételeként körvonalazódik, hogy rá hárul, illetve magára vállalja a házigazda szerepének körét is. Ennek következményeként kezelhető, hogy kettejük közt a levélváltás is gyakoribb. A kézzel írott levelezés a korabeli technika kínálta lehetőségek közül a legkézenfekvőbb információközlő és kapcsolattartó közeg. Az interjú során elhangzott, hogy más információközlő technikához a nem mindennapi történések - többnyire halálesetek - alkalmával fordultak. „Becze Balázs ezt írta, de ez nem így történt, mert odavesztek a háborúba, azt sem tudom bár a holtesteket hazahozták-e, hát ő egyáltalán, Bálint bácsi nem olyan rég halt meg, hát ő nem temettethette egyáltalán, hanem ők voltak, akik pereltek, édesapám ellen. " [B.O.] Megkérdőjelezi, sőt cáfolja a levél tartalmi vonatkozásának, pontosabban egyes szegmenseinek igazságértékét. Egy családban presztízsértékű az, hogy a halott családtagnak tisztességes temetést biztosítsanak. Ez nem kizárólag a külvilággal szemben fogalmazódik meg, hanem releváns a család tagjainak egymás közti viszonylatában is. Az interjúhelyzet többek közt arra is alkalmat nyújtott, hogy legitimálták saját pozíciójukat. Az egyes tagok családon belül kiépített és érvényre juttatott hierarchiájában való elhelyezésének fontos kritériuma, hogy milyen mértékbe vesznek részt a 46 „Hát mit. Amikor, mit tudjak mondani? Eléggé, szakmabeliigjó volt, az életbe eléggé csapongó volt." [B.M.] 403
