Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Szőcs János: Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703–1708)
A bánkfalvi Bene István, 40 éves lófő: „...az elmúlt 1708-ban, Húsvét harmadnapján, az Bétában, az mikor a német executoroktól a Csíkból kihajtandó marhákat elvötték az kurucok ott, jelen nem volt...somlyai Gecző Mihály, Kurta János Deák, ...és ...bánkfalvi Máthé János és Damokos János, hanem Bánkfalvában voltak egész nap. ” Másik tanúságtevő a bánkfalvi Nagy György, 33 éves jobbágy: „Mikor az marhákat elvevék az tolvajok, ott valának Keresztes Gál, György András, egy szeredai legény egy német legényt agyonvert. Küsebb Szeben (i) György, Madár Mihály látták, mikor egy németet lelőttek a lóról, azt is láttá(k?), mikor elszakadt az Orbán István ujja. ” Péter Ferenc, 26 éves lófő: „Az tolvajok elvették az executoroktól az marhát az Bétában, György Pétertől is hallottam, hogy mondotta, hogy ő is ott volt, hogy lövés esett, ő elkerített vagy 9 marhát, de a taploczaiak elvették. Az övék volt. ” Péter Ferenc, szentsimoni ember volt. Máthé János, 26 éves lófő: „ott volt bánkfalvi György Péter, kisebb Szebeni György, Deák Ferenc és Keresztes Gál... ” „Kozmási Fejér Istvánné (a kurucokhoz) Gyimes Lokán lévén, ah(h)oz ment panaszkodni, hogy Keresztes Gál nem adta vissza a marháját. Szebeni György kérkedék vala, hogy csak a zekém szárny ékjátlövé által (a német)”. Bánkfalvi István mester, 26 éves. „abbati a boldogtalan, bolygó időkben, mü, Domokos Jánossal jöttünk vala Molduvából... az ökrei mellett találok Keresztes Gál uramat... a mezőben a németek oda nyargalának, s elhajtják az ökreit. ” A csicsói Györgyfi András, 55 éves lófő, ezt tudja: „...mikor az kurucok azcsicsai erdőn elvötték a labancoktól az marhákat, annak utána csakhamar az viadal után, találkozván elől a kurucokkal, Keresztes Gáli uram is velük lévén, de a marháikat az kurucok nem adták vissza. ” A marhákat a németek Madéfalvára gyűjtötték. Keresztes tőlük ki akarta váltani. A delnei Csató István, 40 éves: „Keresztes Gáli a marhái közül kettőt a Gyemesben váltá meg az kurucoktól. Részek (!) Bálint Keresztes Gálit le akarta vagdalni. ” Nem tudni, hogy kik voltak a kurucok, akiket a tanúságtevők emlegetnek. Magyarországi hajdúk, vagy csíkszéki férfiak, akik Gyimeslokra húzódtak vissza.42 A Nagyerdő (Hargita) útján, a Bétában történtekről Cserei is megemlékezett. A Csíkból kihajtott „feles marhákat elvették a német executoroktól, igazán rossz németek valának, mert másfélszáz némettől tizenkilenc rossz gyalog tolvaj élvévé a sok marhát, egy németet meg is tövének A brassói parancsnok 1708-ban, a Csíkban újból feltámadt kurucokat akarta meglepni. A katonákkal jött a históriaíró is. Éjszaka a Mitács útján közelítették meg Csíkot. A másik, a málnási és a tusnádi szoroson átjövő portyázó labanc osztag Kozmáson 28 hajdút levágott. Hadnagyukat, a háromszéki Csulak Martit elfogták. Tusnádon, a saját lakásán levágták Bocskor Kelement. Hasonlóan jártak el a labancok Szentsimonon és Kászonújfaluban. Később, a brassói parancsnok megint Csíkba vezette az alakulatát. „Sok tekergő tolvaj kuruc vala Csíkban, mikor mi hadakkal Rákosnál voltunk, ők Madarasnál a szomszéd faluban ittanak”, írja a historikus. A kurucok Gyergyó felé az erdőbe húzódtak. Ekkor Gyergyóban portyázott a román kuruc, Fekete Vaszily „híres oláh tolvaj háromszázad magával.” A labanc Cserei a kurucokat mind ehhez hasonló címmel „tiszteli” meg. Amikor Fekete megtudta, hogy őt a labanc had követi, Gyergyóból átment Görgénybe.43 Ismert tény, hogy Rákóczi seregében igen sok román nemzetiségű kuruc harcolt. II. Rákóczi Ferenc még 1703-ban a szász és az oláh (román) nemzetnek pátenst adott ki. Az első kiemelkedő személyiség a magyar történelemben, aki román nyelven, egyenlő félként kezelve szólt a románsághoz. A vallási tolerancia II. Rákóczi Ferenc politikai vonalának fontos elemét alkotta.44 Történetírónk nagy örömére 1709-ben, valahol a moldvai határon egy labanc kommandó kézre kerítette Orbán Istvánt és Menykő Pált. Halálra ítélték őket, fejüket vették. Moldvában elfogták Horváth Györgyöt is. A felesége mellől, az ágyból húzták ki. Fogaras várába zárták.45 42 CsLvt, 27/23/24-28, 32-3343 CSEREI 1983, 405, 415-416. Amikor Gyergyóból Fekete Vaszily átment Görgénybe, a parancsnok az egységet a szeredai sáncban helyezte el.(erős sánczot ásatván ”). Később 1709-re datálva, azt írja, hogy Csíkszeredában német lovas és gyalog, valamint lovas rác és magyar fegyvereseket, katonákat „collocált" a brassói parancsnoki 16,436. 44 Magyarország története 1989, 195, 209, 1329. 45 CSEREI 1983,431. SZŐCSJÁNOS___________________________________________________________________________________ 348
