Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Pál-Antal Sándor: Csíkszereda a 18. század elején
CSÍKSZEREDA A 18. SZÁZAD ELEJÉN ■ Az egy családra jutó szántóföld, kaszáló és termés 1722-ben Szántóföld Kaszáló (szekérnyi) Őszgabona (kalangya) Tavaszgabona (kalangya) Helység Művelt Műveletlen Összesen Köbölnyi Csíkszereda 13,35 _ 13,35 2,85 47,31 20,16 Csíkszék 11,62 1,83 13,45 2,95 44,30 20,39 Ha nemcsak a szabad székelyek, hanem az adófizető széki lakosság összességére vonatkozó egy főre eső adatokat hasonlítjuk a városiakéhoz, a fentihez hasonló eredményt kapunk. Következésképp a föld birtoklása, művelése és a terményeredmények mennyisége is azt tükrözi, hogy Csíkszereda lakossága életében a földművelés volt a meghatározó tényező. És kimondhatjuk azt is, hogy ezen a téren legalább olyan eredményesek voltak, mint a falusi lakosság. A kenyérgabona mellett termesztettek árpát és zabot az állatok részére, egy kevés borsót és lencsét élelemre, nagyobb mennyiségben pedig a ruházat- és ágyneműkészítéshez nélkülözhetetlen lent és kendert. 1722-ben 5 köböl és másfél vékányi területen 63 kalangya len, illetve 14 köböl és két és félvékányi területen 191 és fél kalangya kender termett a szeredai határon, vagyis 1,28 kalangya len és 3,89 kender családonként.32 A város szántóföldjeit közösségi tulajdonként kezelték, és időközönként felosztották a gazdák között, nagyjából egyenlő parcellákra tagoltan. Egy-egy gazdára, legalábbis 1713-ban, 3 köbölnyi föld jutott, amely mellett majdnem mindeniknek volt saját, bérelt, vagy zálogban bírt földje. 1713-ban a 40 gazdából 35 használta a város 105 köbölnyi kiterjedésű szántóterületét.33 Gyakorlatilag csak a négy zsellér családnak nem jutott a város földjeiből. Nekik azért nem osztottak földet, mert nem rendelkeztek saját telekkel a városban, hanem más telkén laktak, és lakásért házbért fizettek. A városi rendtartás szerint telket csak városi polgárrá fogadott személyek kaphattak, olyanok, akik bizonyították, hogy szorgalmas munkásemberek, betartják a város rendszabályait és a város javára hasznos munkát végeznek. Akárcsak máshol, a szeredai gazdáknál is volt vagyoni rétegződés. Voltak jobb módúak, középgazdák és szegény zsellérek is. 1713-ban Márton Tamás bírónak volt egy egész telke, 5 köbölnyi és három vékaférőjű szántója. A sajátján kívül más földjében volt 8 köbölnyi búza-, 2 köbölnyi árpa- és tíz köbölnyi zab vetése, valamint egy szekér szénányi kaszálója. Tartott egy lovat, 8 ökröt, 5 tehenet, 6 tinót és 14 sertést. Pálinkafőzéssel is foglakozott és a nyolc ökörrel fuvarozott (szekereskedett). Több mint 100 forint adóssága is volt, de azért kamatot fizetett.34 Ugyanakkor György András Ferenc esküdtnek volt egy telke, 3 köbölnyi szántója a városéból, 6 köbölnyi saját földje, 6 köbölnyi és 2 vékaférőjű búza-, 2 köbölnyi árpa-, 6 köbölnyi zab-, valamint 3 vékaférőjű tavaszrozs vetése. A szénát 6 szekérnyi területről nyerte, és volt 4 ökre, 2 tehene, 2 tinója és 4 sertése.35 A 4 zsellér egy kevés földdel és néhány állattal rendelkezett. Gyakorlatilag napszámos munkával biztosította a mindennapi szükségletét. A gabona hozama függött az időjárástól. Kedvező körülmények között a termés elérte az elvetett mag háromszorosát is. Ez a hozam Csíkban jónak számított. Sokszor másfélszeres-kétszeres volt. Rossz időjáráskor pedig az elvetett mag mennyisége sem térült meg. Egy 1724. januári jelentésben az elmúlt év rossz termésére panaszkodnak a csíkiak. „Minden helységek felett ezen hazában soványabb s hidegebb aerű (levegőjű) lévén székünk, többet ártott az elmúlt nyári sok és hideg eső az gabona termésinek, kivált az őszvetésekben, melyek az szemzésekben nagy és sok hibát szenvedtek, és elannyira terméketlenné tétettek, hogy igen keveset eresztenek. A pénz is úgy annyira me gfogy’atkozott helységeinkben, hogy sokadalmaink is egy jó hetivásártfel nem érnek, mely miá még most annyira jutott ügyünk, hogy még executióval (végrehajtással) sem lehet szedniperceptorainknak (adószedőinknek). ”36 És a kedvezőtlen zord, esős időjárás a mainál 32 SZÉKELY SZÉKEK III, 450-451. 33 SZÉKELY SZÉKEK III, 206-208. 34 SZÉKELY SZÉKEK III, 206. 35 SZÉKELY SZÉKEK III, 206. 36 CSÍKSZÉK, III/l2. sz. 299
