Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László Nagy Áldomásmező 1894-ben még a borzsovai Kovács család birtokában volt - jegyzi meg Vitos Mózes (VITOS 1894. 89). Adataink szerint a várat Bethlen Gábor építtette 1626 táján, és ez egy bástyaszerűség, megfigyelőpont volt a Sáncloka mellett. Más adat szerint I. Rákóczi György idejében épült, akárcsak az Ojtozi-szorosban lévő Rákóczi vár. Az 1694-es tatár betörés után 1693-1698 között a szorost Csíkszék költségén fenntartott hajdúk őrizték. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok ájjáépíti a várat, közvetlen közelében vámhivatal létesül. Az 1600-1700-as években az osztrákok az erősséget kibővítették, 1764 után a vár és a szoros őrzése az első székely határőrezred hatáskörébe tartozott. A hagyomány szerint 1789-ben a kőlépcsőkön fel- és lelovagolt egy Lacz András nevű székely huszár (VITOS 1894. 166.; ORBÁN II. 1869. 84). A harmincados (vámőr, vámszedő) parancsnoksága alá tartozva békeidőben két, máskor több ember tejesített szolgálatot. Az őrállók jórészt szentmiklósi, szent- mihályi, szépvízi és borzsovai férfiak voltak. A várat először 1677-ben nevezik így: Ghemes vára Csíkban. Gyimesen Rákóczi vár néven ismerik. A Csíki vashámor és szépvízi harmincad 1677-beli leltára és urbáriuma megemlíti, hogy békeidőben „Ghemes váránál minden héten ketten-ketten szoktak őrt állni avagy sztrázsálni.” Aki pedig beáll az őrállók közé, az egy esztendeig köteles a vámnál és az őrhelyen szolgálatot tenni a harmincados közvetlen parancsnoksága alatt. Az őrséget teljesítők minden kötelezettség alól mentesek, kivéve az ország adóját (PATAKI 1971. 53. és ANTAL 1992. 6-7). Feljegyezték, hogy a Gyimesi szorosban a felcsíki falvak közül Dánfalva és Madaras lakói teljesítettek határőr szolgálatot (vö. SZÁDECZKY- KARDOSS 1927. 287). A történeti forrásokban olvasható, hogy a csíkszékiek 1703-ban a német katonáknak tett rendkívüli szolgálataik között felpanaszolják a „Gyémes- passzusán súlyos tehetviselést” , a Gyímesben való sánc restaurálását (Vö. SZÁDECZKY-KARDOSS 1927. 290). 1715-ben „Csíkszépvizen harmincegy személyből álló Orállók” felől van emlékezés, kiknek adókedvezményét az ösvények fekvésének állapotához képest kívánják megállapítani (uo. 290). A Csíki-havasok sajátos hegység-csoport a Keleti-Kárpátok központi övezetében. A természetföldrajzi tájbeosztás a Csíki-havasokhoz sorolja a Csügés völgyét (Valea Ciughe^ului), a Szulca völgyét (Valea Sültei), Csobános völgyét (Valea Ciobánu§), az Uz völgyéte (Valea Uzului) és a Kászoni-me- dencét (Depresiunea Pláie§i). A Csobányos és az Uz patakok szintén áttörik a homokkőláncot és szurdokvölgyekben folyva közelítik meg a Tatros völgyét. 278
