Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai 3. Uzi-szoros (Defileul Uzului - 762 ni) Más magyar neve: Kistölgyesi-szoros (megkülönböztetve a gyergyói nagytölgyesi vámtól); Alcsíki Tölgyes-átjáró; Uz völgye; Kőkert-szoros: ezt a nevet a határvámról kapta, itt volt a „harmincad és a commando” (BENKŐ 1853. 136), valamint a kőkerti vám is. Román neve és más névalakok: Pásul Uzului, Strámtoarea Uzului. Földrajzi fekvése és rövid leírása A sok név tájföldrajzi érdekességeket és viszonyokat takar. Először maga az Uz-völgyi szoros jelentős, s mivel sok a tölgyerdő, így a Kistölgyesi névvel is illették, megkülönböztetve a gyergyói (Nagy) Tölgyestől. A kőkerti vagy uzvölgyi vám (Űzi vám) kedvéért pedig Kőkerti-szorosnak is nevezték. A szoros déli részét ma is Kőkertnek nevezik. A szoros fő vízfolyása mindvégig az Uz-patak. Az Uz-patak (vagy Uz víz) Csíkbánkfalva határának nyugati részén ered, és sorra felveszi a Bence, Medvés, Sétár, Récz, Sóvető, Magtaros, Tábla, Medgyes, Baska-patakokat, majd Csíkszentmárton határában a Rugát magaslaton vagy Uz-tetőn eredő patakok vizét gyűjti össze és Uz folyó néven Moldva területén Dormánynál (Dármáne§ti) jobb oldalilag ömlik a Tatrosba. Az Uz völgyében a 18. század végén 14 „fa- és erdőemésztő fűrésztelep zakatolt” (YITOS 1894. 205). A völgy a Tábla pusztáján széles térséggé tágul (ez a Revendikált havasok térsége is), majd egyre jobban összeszűkül. Az ezeréves határ a Nemere-hegység fő gerincétől nyugatra, a Veresvíz patak mentén ereszkedett alá az Uz patakába való beömléséig, ahol határpont volt, majd az Uz patak bal partján a Magyaros tetőre (1340 m) emelkedett, innes a Csobányos völgyébe reszkedett alá, majd a Sólyomtár (1343 m) csúcsán át a Pricsketői vámig (a (Sulca-patak) húzódott. Az egykori vámház (Zollamt) a Sóvető-patak szádánál volt az országút mentén. Uzvölgye vagy Uzvölgyi-telep (Valea Uzului) település a Rugát tetőn (1100 m) át közelíthető meg a 123-as megyei út mentén. Csíkszentmártontól 38 km-re fekszik, Hargita és Bákó megye határán. Uzpataka néven is emlegetik. Csíkszentmártont elhagyva, előbb az Üllő-patak mentén haladunk, majd a Nagy Árnyékalját elhagyva, mintegy 850 m tszf. magasságban kezdődnek a szerpentinek, melyek a Rugát-tetőre vezetnek. Az északi hegyormokat a Kis Rugát (1140 m), a Nagy Rugát (1183 m) és a Csécsend (1196 m) magaslatai jelölik ki, a szerpentinektől keletre pedig a Botsarka (1190 m) emelkedik. A tetőn túl már az Uz-patak völgyében járunk, érintve Csinód, Egerszék, majd Baglyod és Aklos kis hegyi telepeket, tanyákat. Az Uz völgye a Revendikált havasokhoz tartozott. Az Uz völgye, Uz mező, Uzi-szoros földrajzi nevek feltehetően az uzok népcsoporthoz tartoznak. A 279
