Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai Történelmi-társadalmi-gazdasági jelentősége A Gyimesbükktől a Kárpátok külső lábáig délkeleti irányt követő völgyben vezet Székelyföld és Moldva között az egyetlen vasútvonal. Hargita megyéhez a völgy két felső faluja, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok tartozik. A Gyimes vidéket a 12A országút szeli át: Csíkszereda és a Gyimesi-szo- ros közti távolság 50 km. A Csíkszereda-Gyimesvölgye vasútvonalat 1897. október 18-án adták át a forgalomnak, s ezáltal Moldova és Erdély kapcsolatai sokasodtak meg. Ezt követően fellendült az erdőkitermelés és a faanyag értékesítése. A Bákó (Bacáu) - Romániáivá (Cománe§ti) - Gyimesi-szoros (Pásul Ghime§) - Csíkszereda (Miercurea Ciuc) útvonal hossza 127 km. A Gyimesi-szoroson haladt át a középkorban az a kereskedelmi út, amely Erdélyt összekapcsolta Moldvával. A Gyimesi-szoroson át váratlanul betört tatárok 1694. február 15-én feldúlták Felcsíkot, Csíkszentdomokostól Csíkszentkirályig, s ahol megjelentek ott égettek, raboltak és az ellenállókat irgalmatlanul leöldösték. Ekkor pusztult el Csíkszentmihály és Csíkszépvíz között levő Czibrefalva. Csíkszentmihály ezer lakosából mindössze heten menekültek meg. Csíkszépvízen 120 örményt fogtak el. A Domus História- írók általában 7000-re becsülik az elhurcolt emberek számát. Csíkban ez volt az utolsó tatárbetörés. (ANTAL 1992). A székely határőrség megszervezése idején (1760-64) Gyimesben két lovas, egy tizedes, 5 gyalogos teljesített határőri szolgálatot (Endes 1938. 189). Feladatuk a vesztegzár és a vám szolgálata volt. Az évszázados tatár-török betörések miatt Gyimes völgye nem volt biztonságos hely. A helyi lakosság a magaslati pontokról lármafákkal jelezték az ellenség közeledtét. 1694-ben a csíkiak Xántus királybíró vezetésével verték vissza a tatárokat. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok a védelmi vonalat előre tolta a gyimesi szorosig sé az odahelyezett székely határőrökkel várat és sáncot építtetett. E vidékre, az ún. komandóra rendelték ezután a katonaköteles székelyeket, ahol az osztrák tisztek vezetése mellett katonai gyakorlatot végeztek - jegyzi meg Vámszer Géza néprajzkutató (VAMSZER 1977). Látnivalók a szorosban Az egykori vámhivatal és vesztegzár romos épületei Kontomác (Contumatia) területén. A gyimesi vám épületeit az Áldomásmező közelében építették ki, 704-710 m tszf. magasságban. A Gyimesi-szoros kiépítése az utolsó tatárbetörés (1694) után kezdődött, azaz 1698 elején (ENDES 1938. 171), hová a határ védelmére hajdúkat vezényelnek 1699-ben. A vámnak több elnevezése maradt fenn: Gyimesi vár és veszteghely, gyimesi 275
