Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
gyűlt sósvizet hasznosította hajdanában, Korondfürdő híres Unikumnak nevezett sósfürdője. Ma romokban heverő Korondfürdő vagy Arcsó egykor Erdély egyik legismertebb fürdőhelye volt. A fürdő központjában lévő Fokút kálcium- magnézium-hidrogénkarbonát típusú vizét már az 1729-es évektől palackozták. Korond északi és keleti peremén tör fel a hasonló magnézium-kálcium- hidrogénkarbonát típusú Szőlőmáli vagy Szőlőmári és a Diai vagy Dióvápai borvízforrás. A Szőlőmári forrás körül száraz gázömlések is megfigyelhetők, amelyeket a korondiak Szortyogónak neveznek. Jánosi Csaba - Péter Éva - Berszán József - Jánosi Kincső_______ 2. Nagy-Küküllő völgyének ásványvizei A szék központja, Székelyudvarhely és környéke gazdag sós, kénes és szénsavas ásványvízforrásokban. Akár fürdővárosként is emlegethetnénk, hiszen régebb területén négy fürdő is működött, a nátrium-kloridos vizet hasznosító Budvárfürdő, Fekete-tó fürdő, Kápolnás-fürdő és a kénes Szejke- fürdő. Budvárfürdő és a Fekete-tó fürdő eltűnt. A Kuvar-hegy konglomerát gerince alatt a Bokor kertben törnek fel a Kápolnás vagy Solymossi-fürdő elhanyagolt kénes és nátrium-kloridos kis hozamú forrásai. A város szombatfalvi részén található a nevezetes Szejkefürdő, amelynek környékén sós, kénhidrogénes és szénsavas források is előfordulnak. A fürdő területén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczaner Jenő fürdő és borvízmúzeumot létesített. A borvízmúzeum udvarán Sóspatak jobb partján található a Fokút, amelynek vizét egykoron Sarolta néven palackozták is. A Fokút enyhén petróleum ízű magnézium- nátrium-kálcium-hidrogénkarbonát-klorid típusú vizét hajdanában bivalyszekéren, három literes cserépkorsókban szállították a városba, mert a korabeli feljegyzések szerint ez volt „az udvarhelyiek rendös” ivóvize. A Főkúttól északnyugatra a műút alatt van a Szejke borvíz, amelynek vize kevert, nátrium-magnézium-kalcium-klorid-hidrogénkarbonát típusú. Fürdésre a zöldes-fehéres színű kéntejes Attila forrás vizét használják, amely nátrium- klorid jellegű és ásványi-sótartalma is magas, 6951 mg/1. A 6 * 8 méteres medence vagy Attila-forrás mellett van egy hasonló összetételű nátrium-kloridos, egy méter átmérőjű betongyűrűbe foglalt új kénes kút. Szejkefürdőn 1945-ben egy 182,5 méter mély gázkutató fúrásból metán és széndioxid gázkeverék kíséretében tömény sósvíz tört a felszínre. 1971-ben a geológiai fúrás mellé mofettát építettek. A béléscső eltömődése miatt a gázmennyiség csökkent és a mofettát bezárták. 1976-ban az IMFBRM újabb 128,65 méter mély fúrást mélyített le amelyből 156262, 8 mg/1 össz-mineralizációjú sósvíz tört fel, amelyet 90% széndioxidot és 9,8 224
