Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
Udvarhelyszék ásványvizei metánt tartalmazó gázkeverék kísért. Az időszakosan 10-15 óránkén feltörő kishozamú kút hamar eltömődött. A Nagy-Küküllő forrásvidékén, a Délhegy és Madarasi Hargita nyugati lejtőin bevágódott völgyekben fakadnak a magnézium-kálcium-hidrogén- karbonát típusú Sikaszói, Ördögtói és Nagysugói borvizek. A Szellődombon, Bányai János által feltárt fehér színű opáltömbök a hajdani melegforrások, gejzírek létét igazolja. A Székelyföldet elhagyó Nagy-Küküllő völgyében, Székelykereszt- úr-Fiatfalva határában az Erdélyi-medence üledékeiből tömény nátrium- kloridos víz tör fel a Sóskútban és a Sóskútfürdőn. 3. Nagy-Homoród völgyének ásványvizei A folyó felső szakaszán, Kápolnásfalu északi részén a Láz andezit típusú vulkáni kőzeteiből tör a felszínre a Felszegi borvíz és a Felszegi-borvízfürdő kálcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát jellegű szénsavas vize. A Nagy-Homoród és a Szénhomoród összefolyásánál a Gödrös nevű helyen alakult ki a borvizeiről nevezetes Homoródfürdő. Az 1903-ban használatban lévő, Domokos-forrás, Lőrinczy-kút, József fhg.-kút, Mikes-Klo- tild-kút, Gyárfás-kút elnevezések nagy része mára már feledésbe merült vagy megváltozott. A fürdőhely keleti részén feltörő Vészfarki borvíz nátrium-kálcium-magnézium hidrogénkarbonát-klorid, az alatta lévő Csörgő borvíz nátrium-kálcium-magnézium-klorid-hidrogénkarbonát típusú. A legismertebb Lobogó és a Mária források vize már nátrium-magnézium- kálcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. A Mária forrás melletti Hidegfürdő medencéjének a vize nátrium-kálcium-magnézium-hidrogénkarbonát-klorid típusú. A fürdőtelep déli Ilona-völgyi szakaszán tör fel a Klotild- vagy Főforrás, amelynek vize a kálcium-nátrium-magnézium-klorid-hidrogén- karbonát típusú vizek csoportjába tartozik. Ezt a forrást nevezik még Alsókútnak, Gyárfás-forrásnak és Fosó borvíznek is. Ennek a forrásnak a vizét a 19 század végén kezdi el palackozni Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész. HANKÓ VILMOS szerint 1894-ben a homoródi borvizet az „egész Erdély területén ismerik és használják”. Ebben a időszakban a Klotild évi forgalma 200.000 palack volt. A Klotüd forrás mellett egykoron a Mária-forrás vizét is palackozták. A két világháború közötti időszakban a homoródfürdői borvíz Lacrima Hámorod és Borviz de Homorod néven került forgalomba. A kétnyelvű, román és magyar feliratú címkén Hankó Vilmos ajánlása olvasható. Napjainkban, ha nem is palackozzák, de nagy a forgalma a homoródfürdői Lobogó, Mária-, Klotild- vagy Tábori források vizének. A környező, de még a távolabbi, sőt egyes havasalföldi települések lakói is 225
