Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Péter Éva–Berszán József–Jánosi Kincső: Udvarhelyszék ásványvizei
Udvarhelyszék ásványvizei Az udvarhelyszéki ásványvizek közzétételénél a szakirodalom tanulmányozása mellett felhasználtuk a közel negyven éves terepbejárásaink során összegyűjtött adatokat. Dolgozatunkban Udvarhelyszék fontosabb folyóvölgyei szerint csoportosítottuk és vegyi jellegük szerint tárgyaljuk az itt feltörő ásványvízforrásokat. 1. Kis-Küküllő és Korond-patak völgyének ásványvizei A szék északnyugati részen az Erdélyi-medence tengeri üledékeit áttörő sótömzs, a Sóhát környékén több tiszta tömény nátrium-kloridos ásványvízforrás ismert, amelyet a múltban nemcsak az élelmiszerek ízesítéséhez és tartósításához használták, hanem fürdésre is. Ezért Parajd a 17-18. században Erdély egyik legismertebb gyógyfürdője volt. A parajdi só- karszton kialakult sóstavakat az 1761-ben bekövetkezett gátszakadás csapolta le, nagy pusztítást végezve a Kis-Küküllő élővilágában. Az ezt követő időszakban a Mélyárok fejében lévő Bivalyferedőt és a sófalvi Verebesnél lévő medencéket használták fürdésre. Parajd-fürdő a 19. század végén indul fejlődésnek. 1949-ben lemélyített F 401-es fúrás által 1000-1100 méter mélységben feltárt 52 °C hőmérsékletű, tömény 238872,8 mg/1 mineralizá- ciójú nátrium-kloridos termálvíz használata ad újabb lökést a fürdő fejlődésének. Sajnos a termálkút eltömődött. 1994-ben megkísérelték a fúrás kitakarítást, de sikertelenül. Jelenleg a városka központjában lévő medencéket a sóbánya nagyméretű trapéz alakú termeiben kialakult földalatti sóstavak vizéből töltik fel. A fürdő mellett Parajd vonzerejét a felhagyott sóbánya termeiben berendezett légúti betegségek gyógyítására szolgáló szanatórium képezi. A Kis-Küküllő baloldali Korond-patak völgyében már elérjük a Gör- gény-Hargita vulkáni vonulat mofetta övének legnyugatibb peremét. A Vadasmező alatt fakadó Cseredombi, Fingó vagy még Erzsébetnek nevezett szénsavas, petróleum ízű forrás vize nátrium-klorid-hidrogénkarbonát típusú. Alatta, a régi tanyasi iskola környékén még egy nagy vastartalmú borvízforrás ismert. Az Erzsébet-forrástól keletre, az andezit tömbök borította lejtőn gejzír szerűen kitörő sós források találhatók, amelyek „fecskefészek” formájú mésztufa medencéket hoztak létre. A szürkésfehér mésztufa vastag kéregként borítja be a lejtőt. A szürke márgákból a Fingó borvíz alatt nagyon sok foglalatlan kishozamú metán tartalmú fehéren habzó forrás tör fel, amelyek méztufa forráskúpokat építenek a kitörési centrum köré. Az elmúlt geológiai korokban a hasonló összetételű nátrium- kloridos források halmozták fel aragonitból álló Menyköves, Csigadomb vagy Rakodóhegy, Ősforrás, stb. forráskúpokat. A Csigadomb alatt össze223
