Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében Hangya szövetkezeti élet rövid észak-erdélyi felvirágzását itt is a Kaláka román állami beavatkozás korszaka követi a második világégés után. Szövetkezeti vagy társulati gépvásárlás nem történt. Magán cséplőgép-garnitúrával rendelkezett Nagy Dénes, Fancsali Áron és Végh Mihály. Az idő vihara végigsöpörte Európát. Tamási, mint a néphez hű értelmiségi keresi a beleszólási lehetőséget a Rákosi-féle gulyásos-kommunista rezsimben is. A Szövetkezeti mozgalomba kapcsolódott be. Az 1960-as években egy Pécs melletti szövetkezeti gyűlésre küldték ki. A jelenlévő szövetkezeti mozgalomvezető, egykori népi kollégista így emlékezik vissza Tamási Áron akkori beszédére: „Egy kis gyűlésen voltunk együtt, ahol a köszöntő beszédet a családról is vette. Elmondta ugyanis, hogy kezdő író korában, amikor a Baumgarten díjat elnyerte, ennek Farkaslakán is gyorsan híre támadt és keresték a módját, hogy hogyan örökíthetnék meg helyben is. A helyi szövetkezet elnöke Jakab Antal volt - ahogyan mondta a te nagyapád40 - s az ő közreműködésével a szövetkezet elnökévé választották. Édesanyja másnap valamilyen bevásárlásra a szövetkezeti boltba készült s mondta, hogy pénzt nem is igen kell vinnie, hiszen ilyen nagy tisztességben lévő fiú édesanyja, anélkül is vásárolhat. Ezt komolyan is gondolta, mert amikor a bevásárlásról visszatért s mindent az árában s még azon felül is megfizetett, kicsit könnyesen mondta, hogy hiába való volt a fia nagy tisztessége. Itt Tamási egy fordulattal azzal zárta a köszöntőt, hogy mindenütt arra kellene törekedni, hogy az édesanyák ne sírjanak, mert nagy baj van, ha az édesanya sír (...) Budapest, 1964. okt. 26. Pál József"41 Kecsetkisfalud A falu egyházi és művelődési egyleti életéről szép monográfiát hagyott kéziratban az utókorra Bak Sándor ny. református lelkipásztor, de sehol sem tesz említést a szövetkezeti életről, pedig az sem volt igénytelenebb, mint az előbbiek. Széles János (27. kép) szóbeli közlése alapján hiteles képet nyerhetünk a kecsetkisfaludi szövetkezeti állapotokról.42 A gazdakör feltehetően már az első világháború előtt megalakult, de az 1940 utáni gazdakör tevékenységére emlékezik Széles János. Szabó Albert hodgyai születésű kántor-tanító volt a falu szövetkezeteinek az egyik mozgató rugója. Harmincnégy évet tevékenykedett (1913-1947) a falu népe 40 Adatközlők: Jakab sz. Mészáros Rozália ny. tanítónő, (sz. 1928, Rugonfalva), Farkaslaka 515.; Dénes András sz. 1926, Farkaslaka 134.; Jakab sz. Fancsali Ilona, 1929, Farkaslaka; Jakab sz. Hadnagy Ilona, 1939, Farkaslaka 464.; Nagy Kálmán sz. 1925, Farkaslaka 146. 41 Jakab Zsigmond állatorvosról, egykori népi kollégistáról van szó, akihez a levelet címezte dr. Pál József, visszaemlékező. Köszönöm a rendelkezésemre bocsátott fényképeket és anyagokat Jakab Zsigmondné Mészáros Rozáliának. Gratulálok könyvéhez: Visszanéztem alkonyaikor. Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2007. 58-59. - Hálás tisztelettel B. D. 42 Széles János sz. 1925, Kecset 125. 149
