Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes érdekében. Az iskola, illetve a kántori lakás melletti nyári konyhában volt a Gazdakör könyvtára, amelyet az orosz megszállók feldúltak és a falu lakói széthordták. Széles Jánosnak sikerült a háború elvonulása után összeszedni belőlük. Gazdaköri pecséttel ellátott EMGE-ajándék. A kecseti gazdakör által megrendelt és megvásárolt szakkönyvek, történelmi tárgyú és a nemzeti nevelést szolgáló szépirodalmi munkák voltak ezek. A gazdakör rendelkezett egy Rex-típusú szelektorral, rostával és triőrrel, amelyet a gazdák a faluban szerre használtak a gazdaságaikban. A tartós gép megérte még a kollektív gazdaságot is (1962), pedig állandó helye, gépszínje nem volt. A gazdatanfolyamokon többen részt vettek. Gazdasági iskolába jártak és aranykalászos gazda oklevelet szereztek Kecsetből: Széles János, Bak Albert, Nagy Sándor, Kisfaludi Péter, Ceglédi Sándor, Széles Mózes Székelykeresztúron és Kisfaludból Bak József, Enyeden (Varga Mózes közlése, sz. 1930, Kisfalud). Kisfaludi Ferenc csak egy évet végzett. Széles János a csombordi református (enyedi) mezőgazdasági iskola első évfolyama elvégzése után, 1940-ben félbeszakította tanulmányait, és Székelykeresztúron fejezte be aztán a háború után (Végbizonyítvány másolata: 2-3. kép). Kiss Széles Ferenc Csíksomlyón végzett kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Ezüst kalászos téli háromhónapos tanfolyamon sok kecseti gazda vett részt Farkaslakán és az udvarhelyi református Népfőiskolán, a KIELOK: Keresztyén Ifjak Egylete és Levente Oktatási Központ keretében, 1942-43-ban. A Tejszövetkezetet 24 gazda alapította 1924-ben. A Tej szövetkezet tejcsarnoka biztosan jól működött 1934-1937 között, Széles Zsiga csarnokossága idején, a vén zsidó házban, ahol volt a Spielmann-féle szatócs üzlet, amelyet először Bak Sándor, aztán tőle a Szövetség vásárolt meg. Kezdetben a tejfelezőgéppel (szeparátorral) csak a tejszínt vették le és szállították el, majd vajat is készítettek, amit Székelyudvarhelyre szállítottak. A visszamaradó írót (sovány tejet, savót) a gazdák visszakapták sertés nevelésre. A köpülő hordó sokáig megvolt a faluban. A Hangya szövetkezeti bolt a kántor-tanító az anyósa után örökölt telek nyári házában (az első szobában) kezdte meg a működését 1940-ben. Az első szövetkezeti boltos Simó István (Bagzosi) volt. Széles Zsigmond ügyvezető és Széles Gergely elnök intézték a Hangya Szövetkezet ügyeit. Negyven taggal indult, de év végére már a fél falu beállt, látván a tagság üzletrész után kapott szép osztalékát, azaz a Hangya sikeres és eredményes működést. Egy év után a Spielmann-házba költözött (Bándi-lakásba). Bak Sándor megvásárolta, és a régi lakást lebontatta, helyébe újat épített. A Hangya ezt bérelte, majd megvásárolta Bak Sándortól, Nagy Gyula vette át aztán az üzlet vezetését. Bak Sándor az eladási szerződésben vállalta, hogy Kecsetben nem nyit sem üzletet, sem kocsmát, hogy a Hangya 150
