Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Régészet - Körösfői Zsolt–Darvas Lóránt: Egy Kr. u. 4. századi ház feltárása Csíkszentkirályon

Egy Kr. u. 4. századi ház feltárása Csíkszentkirályon A csíkszentkirályi objektumot a tűzhely hiánya ellenére, a két dokumentált padlószint, a paticsomladék és a két cölöpnyom alapján lakóépületnek kell tartanunk. A belőle kikerülő, a mindennapi életben használt változatos kerámia- anyag, agyagnehezékek, orsókarikák is ezt a feltételezésünket erősíti meg. 1. Leletanyag A Csíkszentkirályon feltárt lakóházból nagy mennyiségű paticsomladék és edénytöredék került elő. Az objektum betöltéséből továbbá nyolc agyag­nehezék, három agyagorsókarika, egy díszített bronzlemez darabja, vala­mint egy vasfibula került elő. Kisteletek Az objektumot legjobban, a betöltéséből előkerült vasból készített, lemezes testű, a tűlemezből oldalirányban visszahajtott tűtokú fibula datálja (Adattár 27; 9. ábra 3). Analógiákat számára a kultúra elterjedési területén Budeşti6, Privolnol’noe7, Cernjachov8, Târgşor9 és Bârlad-Valea Seacă10 lelőhelyekről ismerünk. Székelyföldön csak két hasonló példány került elő: Székelykeresztúr- Lokról11, illetve a 2008 folyamán, Székelyudvarhely Kadicsfalva eső hatá­rában, nagy felületen feltárt Kr. u. 4. századra keltezett településről. Ez a típus viszonylag ritka a Marosszentanna-Cernjachov-kultúrában, általában a Kr. u. 4. századra keltezik.12 A kis bronzlemez töredéke egyedi leletet képez. A 2,5 cm széles, eredetileg háromszögű vagy trapezoid formájú lemezke pontos használata ismeretlen. Valószínűleg valamilyen ruházati elemet (bőrszíj?) díszíthetett. Ép oldalát középen felkalapálták, ugyanitt, két végében perforálták, külső felét pedig hatszárú csillaggal díszítették, a szárak végein és köztük poncolt karikák. (Adattár 26; 9. ábra 2) Ami a kerámiaanyagot illeti, nagyon töredékesen került elő. A perem-, alj- és jellegzetesebb oldaltöredékek alapján több edénytípust sikerült 6 VORNIC, VLAD: Aşezarea şi necropola de tipSântana deMureş-Cerneahou de la Budeşti. Chişinău, Pontos, 2006. fig. 87, 14; 119, 6. 7 KUKHARENKO, I. V.: Poselenije i mogil’nik polej pogrebenij v sele Privol’nom. In SA XXII, 1955. pl. I, 2 8 PETROV, V. P.: Öernjachovskij mogil’nik (po materialam raskopok V.V. Chvojki v 1900-1901). In: MIA. fig. 11, 6, 7. 9 DIACONII, GHEORGHE: Tîrgşor. Necropola din secolele III-IV e. n. Bucureşti, 1965. pl. CXIII, 2. 10 PALADE, VASILE: Aşezarea si necropola de la Bârlad-Valea Seacă (sfârşitul sec. al 111-lea - a (doua jumătate a sec. al V-leaJ, Bucureşti, 2004, 216, 217, fig. 203, 1; 214, 6. 11 BENKŐ ELEK: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. VAH, V. Budapest, 16. tábla 2, 4. 12 VORNIC, VLAD: Aşezarea si necropola de tip Săntana de Mureş-Cerneahov de la Budeşti. Chişinău, Pontos, 2006. 196. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom