Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón
Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón keletkezett, és szintén a tékozló fiút állítja középpontba és az ószövetségi préfigurációt is magába foglalja. ALSZEGHY ZSOLT41 és PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA ferences színjátéknak tartja e darabot.42 A Filius prodigus-drámát Lepidus Lysander nyitja meg, aki elmondja, hogy mulatni akar. Majd a Prologus inti az Oltáriszentség tiszteletére a vidám ifjút. A következő jelenet mutatja be a frigyszekrény elrablását az ószövetségi történet alapján. Ekkor újra Prologus szól, aki értelmezi a dráma során bemutatandó előképeket: az ótestamentumi frigyszekrény példázza az Oltáriszentséget. Az Eucharisztia újszövetségi párhuzama pedig a tékozló fiú, mert úgy hívja az Oltáriszentség vételére a világot Krisztus, ahogy a tékozló fiút a megtérésre. A színdarab végén a hét szentség szólal meg, akik egyenként elmondják saját teológiai lényegüket, és erkölcsi intéseket is megfogalmaznak. Az öt szcénából és négy intermediumból álló darab szerkezete és a Prologus szerepe azokkal a csíksomlyói passiójátékokkal egyezik, amelyekben előképeket vittek színre. A Filius prodigus-játék a tanuló, a Studiosus vétkeit, rossz cselekedeteit is bemutatja az említett négy intermedium keretében. Az interludium (közjáték) alkalmazása tekintetében e 17. századi dráma az 1752-ben43 Csíksomlyón színre vitt misztériumjátékhoz hasonlít, mert ezt a csíksomlyói darabot is 7 db interlocutio (témája: a fák királyválasztása) osztja fel. A Filius prodigus-játékban a Studiosus, azaz a Tanuló szerepe - az exemplumok korabeli nagy szerepére gondolva - iskolai előadásra vall. A dráma szerkezetét tekintve nagyon hasonló a csíksomlyói színdarabok felépítéséhez. A Filius prodigus bemutatásának ideje (1640 körül) egyezik a csíksomlyói elemi iskola és Somlyai Miklós működésének éveivel. Ezek alapján elképzelhető, hogy ezt a színjátékot Csíksomlyón mutatták be. Ennek viszont az ismert történelmi körülmények és felekezeti ellentétek miatt ellentmond az, hogy KARDOS TIBOR és VARGA IMRE szerint a tékozló fiúról szóló darab forrása Szentmártoni Bodó János unitárius lelkész (t 1648) Az Tékozló Fiúnak Históriai című műve volt.44 Csíksomlyón a késői időszakban, 1773. április 9-én nagypénteken (tehát nem Űrnapján!) mutatták be a Filius prodigus című háromfelvonásos misztériumjátékot, de ezek között a darabok között tartalmi és frazeológiai hasonlóság kevés van.45 41 ALSZEGHY ZSOLT: Ismeretlen magyar dráma a XVII. század elejéről In: Egyetemes Phililógiai Közlöny (EPhK) 1935. 34-64. 42 PINTÉR i. m. 1993. 27. 43 1752. március 31. nagypéntek. Kiadta: FÜLÖP ÁRPÁD: Csíksomlyói nagypénteki misztériumok. Budapest, 1897 (Régi Magyar Könyvtár 3.) 92-127. 44 SZENTMÁRTONI BODÓ JÁNOS: Az Tékozló Fiúnak Históriai. Kolozsvár, 1636. (RMK I. 661.) Kiadta: RMDE II. i. m. 1960. 36—38; VARGA IMRE: Adalékok a Tékozló fiú című drámához. In: ItK 1960. 572-574. A színdarab adatai: KILIÁN - PINTÉR - VARGA i. m. 1992. 95. lap, 122a tétel. 45 KILIÁN - PINTÉR - VARGA i. m. 1992. 62. lap, 62. tétel; Pintér i. m. 1993. 122. lap, 58. tétel. A darab forrásairól több helyen - főként a liturgikus források között - találhatók adatok könyvünkben, 357
