Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón
Medgyesy S. Norbert Az 1650-es években színre vitt Jesu Fily Mariae című darab szintén egy úrnapi játék. A frigyláda itt is az Oltáriszentség előképe: a pogány népek Dragon istenség oltárára helyezik a szövetség ládáját. Erre Dragon oltára lerontatik, majd Dávid király az igaz Istenről énekel. A dráma a székelyföldi Apor Formularium toldalékában (17. sz. 2. fele) maradt fenn, egy Kájoni kézírásával bejegyzett prédikáció mellett. VARGA IMRE szerint a kötet a ferencesek pártfogójaként ismert altorjai Apor család birtokában volt, és a darab előtti lapokon Kájoni János saját kezűleg írt virágvasárnapi prédikációja található, elképzelhető, hogy ezt a játékot egy erdélyi ferences szerzetes írta.46 A jezsuita iskolák színjátékai közül Nyugat-Dunántúlról és a Felföldről rendelkezünk sok ismerettel az úrnapi előadásokat illetően. Staud Géza kimutatása a jezsuiták gimnáziumaiból és templomaiból számtalan adatot hoz az úrnapi körmeneten bemutatott színdarabokról. Szövegük többsége már nem ismert.47 KILIÁN ISTVÁN adatai szerint a jezsuita szkólák közül Nagyszombatban 12, Pozsonyban 6, Sárospatakon 15, Székesfehérvárott pedig két úrnapi játékot mutattak be.48 Sopronban a 17. században erősen élt az úrnapi játék szokása, közülük kiemelendő az 1664-ben Űrnapja nyolcadán, német nyelven színre vitt Corpus Christi in Petra a Moyse adumbratum - Mysterium über dem allerheiligsten Leichnam Christi című darab, amely az ótestamentumi szövetség ládáját állítja az Eucharisztia előképének.49 A felföldi Lőcséről 1676-ból úrnapi Actio bemutatásáról van adatunk.50 A drámák szövege sajnos nem maradt fenn. A rozsnyói jezsuita előadáson 1668-ban szintén az ószövetségi frigyszekrény volt az Eucharisztia praefigurája; Zágrábban, 1617-ben Mózes rézkígyója; Trencsénben, 1671-ben és Szakolcán, 1674-ben a manna; Sárospatakon 1667-ben és Trencsénben, 1670-ben a kánaáni szőlőfürt; Zágráb (1609, 1616), Nagyszombat (1666), Székelyudvarhely (1668) és Pécs (1713) előadásán Melkizedek áldozata; ugyancsak Zágrábban, 1616-ban Izsák feláldozása szerepelt az allegorikus mivoltját tárgyaltuk: MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „A nagy szeretet nagy fájdalmat kivan!” Amor, Dolor és más allegorikus személyek szerepe a csíksomlyói misztériumdrámákban. In: Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet. Sorozatszerk. MURÁNYI JÁNOS. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2008. 185-212. 46 Kiadta: RMDE II. i. m. 1960. 191-205; Elemzése: PINTÉR i. m. 1993. 35. A színdarab adatai: KILIÁN - PINTÉR - VARGA i. m. 1992.95. lap, 122b tétel. Az Apor Formularium toldalékénak jelzete: Kolozsvár, Akadémiai levéltár, Apor-gyűjtemény; Mf: MTAK A 232/1. Leírása: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840). Összeállította: STOLL BÉLA. Balassi Kiadó, Budapest, 2002. 146. tétel. 47 STAUD GÉZA: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai 1561-1773. I-III. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1984-1988. IV.: Mutatók. Összeállította: H. TAKACS MARIANNA. MTA Könyvtára, Budapest, 1994. 48 KILIÁN ISTVÁN: A piarista dráma és színjáték a XVU-XVII1. században. Universitas Kiadó, Budapest, 2002. 410. 49 STAUD II. i. m. 1986. 143. 50 STAUD II. i. m. 1986. 442. 358
