Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Bernád Rita Magdolna: Római katolikus gyűjtőlevéltárak Hargita megyében. A Gyergyószentmiklósi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak fondjegyzékei
Bernád Rita plébániákon, amelyet a megyéspüspök számba vesz a vizitációk végzésekor, és ehhez bárki nem férhet hozzá. A gyűjtőlevéltárak kialakításának elsődleges célja az egyházi írott források mentése volt, melynek értelmében a biztonságos megőrzés és a hozzáférhetővé tétel kettős céljának megvalósítását tartottuk szem előtt. Minden egyes gyűjtőlevéltári raktártér európai szabványoknak megfelelően lett kiképezve és felszerelve, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár mintájára. Ezeket a tűz-, víz-, és betörésbiztos levéltári raktárakat korszerű Salgó dexion levéltári állványzattal és az iratok tárolására elengedhetetlenül fontos semleges kémhatású (savmentes) kartondobozokkal láttuk el. Az iratmentési programot, a gyűjtőlevéltárak kialakításának teljes kivitelezését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak a határon túlra kiírt pályázatai támogatták. Ezek a magyarországi támogatások sajnos, 2006-tól megszűntek. Az érseki körlevéllel elrendelt plébániai levéltári begyűjtéseket követte az iratok szakszerű rendezése és fondjegyzék készítése. Minden egyes gyűjtőközpont átlagban száz folyóméternyi mennyiségű iratanyagot foglal magába, de vannak kisebb méretű gyűjtőlevéltárak is, mint például a szamosújvári vagy a besztercei. Az iratok tudományos kutatása és feltárása a helyszínen kitöltendő kutatási engedéllyel lehetséges a kutatási szabályzat előírásainak betartásával. A kutatási szabályzat összeállításakor figyelembe vettük a hazai levéltári törvényt és a magyarországi, nyilvános magánlevéltárként (törvényesen) számon tartott egyházi levéltárak hozzáférhetőségeinek előírásait. A kutatás folyamata az elkészült fondjegyzékek áttekintésével indítható, melyek internetes hozzáférésének biztosítása folyamatban van. A már létrejött gyűjtőlevéltárak középszintű segédletének - repertóriumának - szerkesztése és kiadása is folyamatban van. Terveink szerint az első kötet a Gyulafehérvári-, a Besztercei-, a Szamosújvári-, a Sepsiszentgyörgyi- és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárakat ismertetné, míg a következő kötet a Marosvásárhelyi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárakat. Mindkét kötet a már megjelent Erdélyi római katolikus levéltárak c. sorozat harmadik illetőleg a negyedik kötetét képezné.2 Az egyházközségek osztályozásában az adminisztráció szempontjából megkülönböztetünk (anya)plébániát, oldallagosan ellátott parókiát és filiát (leányegyházközséget). A Gyulafehérvári Főegyházmegye területén a 2008. évi statisztika szerint 275 plébánia van. Ebből 205 egyházmegyés pap által vezetett, 4 örmény plébánia, 4 helyi lelkészség, 11 templomigazgatóság 2 A sorozatban már megjelent: SZÖGI LÁSZLÓ: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 1., 1429-2000. Repertórium. Gyulafehérvár - Budapest, 2006; és BERNÁD RITA: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 2., Oklevél- és iratjegyzék - canonica visitatiok mutatója. Gyulafehérvár - Budapest, 2006. 292
