Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Történelem - Pál-Antal Sándor: Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója

Pál-Antal Sándor Utólag, 1941-ben a kormányzó a m. kir. közigazgatási bíróság tanácsel­nöki címmel kitüntette. így címzetes tanácselnökként fejezhette be földi pályafutását. 3. Közéleti tevékenysége Endes Miklós sokoldalú érdeklődési köre az aktív közéleti életben is megnyilvánult. Felsőbb iskolás korában irodalmi hajlamai is megnyilvánul­tak. Felsőgimnazistaként verseket írt, VlII.-osként lefordította Schiller Turandot-jának egy részét, és első éves jogászként egy nagyobb epikai költeményt is papírra vetett. Már az egyetemen aktív szerepet játszott az ifjúsági mozgalmakban. Vallomása szerint 1891-92-ben „minden ifjúsági mozgalomban” részt vett. 1893-94-ben Székelykeresztúron a hölgyek által szervezett irodalmi összejöveteleken közérdekű kérdésekről beszélt, illetve felolvasott. Ilyen felolvasásai voltak: „A nő hivatása”, „Martinovics” stb. címűek. 1895-96-ban bekapcsolódott a brassói művelődési életbe. Jogászi kép­zettségét a brassói irodalmi megnyilvánulásokon is kamatoztatta. A „som­más eljárásról” és a „házassági törvény” egyes rendelkezéseiről irodalmi összejöveteleken ismertetőket tartott. A brassóiak hamar befogadták őt. Önéletrajzaban elégtétellel írja, hogy „a szászok által rendezett Vereskereszt- bálban első eset volt, midőn magyar embert felkértek rendezésre, az is én voltam”}5 Kolozsváron a legelőkelőbb társadalmi körökben mozgott. 1897 tavaszán a fényes „jurista-bál” egyik rendezője volt. Tagja lett a kolozsvári Nemzeti Kaszinónak, a „Táradalom”-nak stb. 1902-ben Sándor Imre sógorával, Kelemen Lajossal, S. Gyulay Richárd- dal, Sebestyén Józseffel és Köblös Zoltánnal megalapították a Genealógiai Füzeteke t.15 16 Közben, rövid csíki működése alatt, részt vett az ottani megyei közélet­ben (egyébként is birtoka után, a virilisták részéről tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak). Az 1905 őszén megkezdődött nemzeti ellen­állás idején beválasztottak a Jóléti Bizottságba, azonban áthelyezése miatt erről kénytelen volt lemondani. Amikor Mikó Bálint főispán 1905. év elején lemondott, biztatást kapott a főispáni tisztség megpályázására, de az ajánlatott elhárította magáról. Szervezői munkát végzett az 1906-ban Szegeden megalakult Bírói Egyesület kiterjesztésében. A Budapesten tartott első közgyűlésen, 1907 15 Uo„ 20. 16 Lásd Endes munkáinak lajstromát. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom