Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében Hiába tiltakoztak a két szövetkezeti központ elnökei: Korparich Ede, valamint Lakatos István. A vezetőséget koholt vádak alapján elítélik, és más erdélyi neves közéleti személyiségekkel együtt: Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspököt, dr. Szász Pál, a felszámolt EMGE elnökét, Kurkó Gyárfás szoc-dem. munkást, dr. Vencel József egyetemi tanárt és társaikat börtönbe zárják.92 Véget ért egy korszak a szövetkezetek életében, amelyet a humánum nemes eszméje vezérelt: „Rajtunk és a szövetkezeten legyen Istennek áldása, lakozzék mibennünk Hit, Szeretet, Béke”. Ez a felirat állt a rugonfalvi Tejszövetkezet bejárati ajtaja fölött - idézi a nyolcvankét éves Paál Sárát Jakab Rozália. Székelykeresztúr Itt kell szólnunk a Székelykeresztúrról nemcsak azért, mert földrajzilag a Nyikó és a Gagy vidékének központja, hanem mert a dolgozatunkban tárgyalt idő-térben nemcsak gazdaságilag, de művelődés-szervezés és -vezetés szempontjából is fontos szerepet játszott a mezőváros. A gazdakörökkel kapcsolatban nagy jelentőséggel bírt az Unitárius Téli Gazdasági Iskola, amelyet a Magyar Unitárius Egyház indított el saját területén, saját épületeiben 1931-ben.93 Az U.T. Gazdasági Iskola 1931-ben 10 holdas gazdasággal, 40 ifjúval indult, akiket a Homoródok, a Fehér-Nyikó, a Gagy-vize völgye és a Küküllők vidékéről szerveztek be a kétéves tanfolyamaikra. Háromszéki, Fehér és Maros megyei fiatalok is tanultak itt. 1933-ban már 50 holdas tangazdasággal rendelkezett az Iskola, amely a vidék gazdái számára mintagazdaság is volt. Első igazgatója Dr. Nagy Endre mezőgazdasági mérnök, az EMGE titkára volt. Tőle 1935-ben Demeter Lajos mezőgazdász vette át az intézmény vezetését, majd Boros György folytatta ezt az áldásos tevékenységet 1937-től. 1945-ben Pap Lajos gazdamérnök az igazgató. 1939-ben szép gyümölcsöst kapott az Iskola. Háromhektáros faiskolában gyakorolhatták az itt tanuló ifjak a gyümölcsnemesítés korszerű módjait. Az Iskola mezőgazdasági szakképzést adott a növendékeinek. A növénytermesztéssel és a gyümölcsészttel kezdte, majd 1950-től állattenyésztésre tért át. A gazdanövendékek alapos felkészítést kaptak a mezőgazdasági eszközök, felszerelések és gépek kezelésére is. 92 Szövetkezetek - Kézikönyv a szövetkezetekről. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1995. 60-62. 93 Székelykeresztúr története. írta ORBÁN JANOS. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.T., Kolozsvár, 1943. 202-206.; Székelykeresztúr város Monográfiája. 152-154. A kézirat letétben a Székelykeresztúri Molnár István Múzeumban és a szerkesztőbizottság tagjainál: Farkas Lajos, a városi pártbizottság titkára, Fülöp Lajos, a városi múzeum igazgatója, Gálfalvi Sándor ny. tanár, Krisán József, a Művelődési Ház igazgatója, Szilágyi Vilmos, a városi pártbizottság titkár helyettese birtokában. 171
