Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

A lépcsőt egykor két téglasor vastagságban megemelték (a téglák méretei: 26,5 x 5,5 x 13 cm), a szentély második járószintje még a korábbi alacsonyabb lépcsőhöz igazodott. A szentélylépcső alatt egy tiszta betöltésű, a környező vázaktól eltérő tájolású sír húzódott (19. sír). A hajó északkeleti sarkában két szakaszban épített mellékoltár kőből falazott tömbje került elő a diadalív mellé illesztve. Ezeket a bontáskor szintén visszabontották. A korábbi, kisebb mellékoltár külső felületeit meszelés borítja, egykor tehát önállóan állt és csak később szélesítették egy hasonló nagyságú tömbbel, talán egy nagyobb oltár megrendelését követően (méretük így: 95 x 180 cm). Ez a bővítés az oltár táblaképeinek keltezése alapján a 16. század első felében történhetett. (77. kép) A templomnak e negyedik periódusában a hajófallal (III. fal) statikai problémák merülhettek fel, mert a fal alapozásának belső oldalánál egy-két kősorból kialakított, 20-30 cm széles köpenyezés készült. Ez az ún. IV. fal a hajófal alatti legkorábbi alapfal (V. fal) alapozásának belső oldala mellett, azzal párhuzamosan helyezkedik el. Noha a két fal vizsgálata nehezen volt elvégezhető, a IV. fal építési technikája és alapozási mélysége alapján az V. és a III. faltól (második, harmadik periódus) is jól elválasztható. Ez valószínűtlenné teszi, hogy egy időben, összefüggően épültek volna, ráadásul habarcsuk is eltérő: a IV. fal habarcsa szürke és sok mészrögöt tartalmaz, érdes, a felmenő III. fal habarcsa fehér, kemény állagú, eddigi megfigyeléseink szerint falszövete nem tartalmaz másodlagos köveket. A IV. fal egy szakaszon kevert betöltésű sírokat fed, itt a III. fal alá is benyúlik. A sírokat nagy valószínűséggel csak az Árpád-kort követően áshatták, az itt éppen ezért részben hiányzó V. falba. Az északnyugati sarokban (Sándor-kripta) a többi faltól eltérően IV. fal nem fordul délnek, és egyebütt sem találtunk arra utaló jelet, hogy önálló építési periódus szakasza lenne. Helyzete ellenére a IV. falat tehát a néhol fölötte elhelyezkedő III. falhoz képest is utólagosnak tarjuk. A hajóbelsőben azonosított járószintek ugyanis mind fedik a IV. falat, így annál későbbiek, de a III. falhoz futnak. Egy további megfigyelés a IV. fal építésének idejét is lehetségessé teszi: a IV. fal keleti széle a késő gótikus építési periódusban épített mellékoltárokhoz igazodik. A 16. századi oltárok kőből falazott asztalai ugyanis a harmadik periódus hajójának (= III. fal) északkeleti sarkába utólag épültek, alattuk egyértelműen szűzföld található, de a IV. fal nem fut be alájuk. (11. kép) Valószínűnek tartjuk, hogy a sírok, ill. laza betöltésük miatt is válhatott szükségessé a IV. fal építése, azaz ezt olyan belső támasztó alapfalnak,