Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

iskolai osztályok megmaradása érdekében), román cigányok gyülekeztek és megköpdöstek a távozó magyar önkormányzati tanácsosokat. A kollektív emlékezet megőrzött cigány-magyar vegyes házasságról szóló történeteket. Eszerint egyik házasság sem bizonyult tartósnak, az utódok pedig elhagyták a települést és máshol telepedtek le, akkor is, ha értelmiségiekké váltak, amely arra utal, hogy ebben a közösségben a cigány-magyar vegyes házasságból származó utódok „etnikai anomáliának"

49 számítanak. A két világ közötti átjárások szabályozottak és ritualizáltak. A cigányok részt vesznek a falu intézményi életében, például a falugyűléseken. Ez azonban csupán passzív részvételt jelent. Az ünnepek, a lokális identitásépítés rendezvényei (például falunapok), az emlékhelyek, egyáltalán az intézményi szféra a magyar félhez tartoznak.

50 Mindezidáig nem volt azonban a településen cigány önkormányzati képviselő, mint ahogy más, társadalmi presztízst is kifejező, szimbolikus fontosságú pozíciót sem töltött be cigány személy, még a kommunista diktatúra idején sem. Ritkának számít ugyanakkor, hogy magyar fiatalok lakodalmára cigányokat is meghívnának, míg a településen tartott cigány lakodalmakra is igen ritkán, kivételes helyzetben mennek el magyarok. A bennszülött cigány lakosság mentálisan a „jöttment" csoport felé helyezi magát, a velük való társadalmi érintkezések ritkák és behatároltak, nem vállalnak velük közös identitást.

51 A napszámos cigányokkal való társadalmi érintkezés a „szociális szennyezettség"

52 gyanúját kelti fel. Ez alól a megítélés alól kivételt képeznek a patrónus-kliens viszonyok nyomán cigányoknak szállást adó magyar családok. Ezek a családok ilyen vonatkozásban azért is gyanú fölött állók, mivel legtöbbször a legnagyobb gazdasággal rendelkező, külső munkaerőt igénylő gazdák biztosítják ily módon az állandó, kéznél lévő segítséget. Az ilyen gazdák a helyi társadalom presztízs struktúrájában is legmagasabb fokon állnak, „nagygazdának" számítanak. Egy alkoholistának tartott fiatal férfi együtt él egy többtagú, „jöttment" családdal. A közösség normarendszerében ez rendkívül súlyos devianciának, a cigány-magyar együttERIKSEN 2006. 332. Hasonló helyzetről BlRÓ A. Zoltán és BODÓ Julianna számol be korondi kutatások alapján (ld. BlRÓ - BODÓ 2003. 75.). „Ismeretes, hogy a zárt, archaikus lokális közösségek belső működésének sajátossága volt az idegen, a »jöveveny« irányában az elhatárolódás, a »taszito« gesztusokkal kifejezett distanciateremtés a társadalmi érintkezésekben" (OLÁH 1996C. 199.). (Az idézőjelek is tőle - P. L.) Hasonló szimbolikus attitűdök a vizsgált településen is működnek. Ld. OLÁH 1996a. 185.