Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

sűrűsödött értékítéletek stigmatizálják a cigányokat, mint „benne a van a furfang a cigányokban', „a cigány Pesten is cigány", „a cigány csak messziről ember, mikor közeledik, akkor cigány", „veszekednek, mint a cigányok" stb., amelyek merev szembenállást, elutasítást, átjárhatatlan határokat jeleznek. Ezek a élekedések morálisan elítélő tartalmúak a sztereotípiák többségéhez hasonlóan. 46 Oláh Sándor székelyföldi megfigyelése a cigány-magyar együttélés tekintetében általában érvényes lehet az erdélyi vegyes etnikumú falvak esetében: „A két népcsoport külön világának, e világok sorozatos elhatárolódásának alapja a valóság eltérő értelmezéséből következő kulturális patternek érvénye47 sülése." A két etnikum közötti határépítési gyakorlat számos szimbolikus jelzésben megnyilvánul, amelyek a közösség működésének meghatározó részei. A cigányok és a magyarok közötti különbségek a gazdasági stratégiák eltérő jellegében, mindkét fél szigorú endogám házasodási mintakövetésében, valamint az egymás rituális eseményein való részvétel nehéz átjárhatóságban nyilvánulnak meg. A magyarok részéről ezeknek a kulturális mintáknak a megszegése csak egyedi esetekben képzelhető el, általában a két etnikum egymáshoz való viszonyában fontos stratégiákként vannak jelen. KOTICS József zabolai tapasztalatával egybevágóan a vizsgált esetben is „a konkrét kapcsolatok szintjén néha eltűnik a cigányokkal szembeni diszkrimináció, de nem tűnik el általában."

48 A teljes etnikai és felekezeti asszimiláció, valamint kulturális adaptáció ellenére, a cigánysághoz való tartozás tényének a hangsúlyozása a településen egy személy társadalmi státusának, értékének a leghatározottabb tagadásával egyenértékű. Azt, hogy cigányok adaptációs törekvései adott szint után kudarcra vannak ítélve a történeti előzmények mellett jelenbeli folyamatok is gerjesztik. A kisrégió erőteljes elcigányosodásának mellékhatásaként a cigánysággal szemben újabb előítéletek születnek vagy régebbiek aktivizálódnak. A község etnikai összetételének gyökeres megváltozása, a román anyanyelvű cigányság politikai választóerejének megnövekedése a román-magyar együttélésben is feszültséget gerjesztett. A román anyanyelvű cigányok főleg a régió szász falvaiba költöztek be, például Kisszentlászlóra. Amikor 2006-ban a héderfáji magyar tanácsosok a községközpont Széplakon tartott gyűlésen a széplaki általános iskola osztályösszevonásaira szavaztak (a héderfáji önálló Ld. FORGÁCS 1999. OLÁH 1996a. KOTICS 1999.