Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

jához, bevonta őket a gyülekezeti életbe. A református egyháznak például sokáig cigány harangozója volt, ameddig a templomtól különálló haranglábban, a „toronyban" villamosították a harangozást. Ismereteim szerint azonban cigány presbiter sosem volt a faluban, amely újabb etnikai törésvonalat sejtet. A presbiterség a normák szerint élő, megállapodott és értékelt státust jelent egy településen belül. Az 1989-es rendszerváltozás után az addig felekezetileg homogénnek mondható településen szektásodási folyamatok indultak be.

41 A jelenlegi 2025 baptistából 18-20 cigány, ezáltal tehát egy többségében cigány vallási kisközösség jött létre.

42 A magyarok vélekedése szerint főként a baptistáktól remélt anyagi segítség miatt lettek ezek a cigányok baptistává. Ily módon, a kis cigány csoport vallási konverziója régebbi előítéletek aktivizálását eredményezte a cigánysággal, mint etnikai csoporttal szemben, mindannak ellenére, hogy a cigányok szektássá válása nem különpályás folyamat volt. A csoport működéséhez szükséges külső kapcsolatokat, ennek megszervezését és vezetését éppen baptistává vált magyarok látják el. Ennek ellenére egy csoport jellegű elkülönülésről beszélhetünk. FOSZTÓ László a székelyszáldobosi pünkösdista cigányok hasonló szerkezetbe való tömörülését az egyének szempontjából vizsgálva megállapította, hogy a vallási mozgalom „a megbélyegzettségből jelent menedéket és egy alternatív (nem nemzeti) integrációs lehetőséget kínál ". 43 Határépítés és átjárás „A különböző kultúrák közötti »átjárásnak«

u legfőbb akadálya, ha az egyik saját interpretációit kizárólagosnak, egyedül érvényesnek tételezi. E beállítódásból következik, hogy a saját világ határainak a kijelölése, a másik eltávolítása állandó gyakorlat. " 45 A cigány-magyar együttélésben a cigányok viszonylagos adaptációs sikere mellett egy olyan aszimmetrikus viszony határozza meg a két etnikum közötti kapcsolatrendszert, amely az integrációt mindennapi élethelyzetekben törékennyé teszi. Olyan nemzedékek alatt kialakított, közmondásokba, szólásokba 1925-től a baptisták jelenléte egy-két család révén folyamatosnak mondható a településen. Főként idősebb, egyedülálló asszonyok. FOSZTÓ 2003. 105. Az idézőjel is tőle - P. L. OLÁH 1996a. 187.