Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - BENEDEK ÉVA: Két 18. századi csíksomlyói hangjelzett liturgikus töredék restaurálása

Következésképpen a restaurált hangjelzett liturgikus töredék a kiállításon egy üveggel ellátott, egyszerű, zárt fadobozban látható, amely körbejárható. 2. Hangjelzett liturgikus töredék, 18. század leírás és állapotfelmérés Mérete: 590 x 445 mm A műtárgy egyik oldalán a Salve Sancte Pater kezdetű latin, másik részén pedig az Örülj Istennek Szűz Annya kezdetű magyar nyelvű éneket tartal­mazza. (11, 12. képek) Egyszerű farámába helyezett, két oldalas, középen finom szövésű vászonra felkasírozott, merített papír alapú liturgikus töredék. A hangjegyek, a vonal­rendszer és a szöveg vasgubacs tintával íródott. A fennebb említett, restaurá­lásra szánt három liturgikus töredék közül ez a legszerényebb kivitelezésű, nincsenek rajta színes iniciálék, díszítések. A tárgy előéletét nem ismerjük, de a legrosszabb állapotban ez került a mű­helyünkbe. (13. kép) Feltételezéseim szerint a mostoha körülmények, a nedves környezet (gondozatlan vizes raktár, padlás stb.) okozhatta a töredék károsodá­sát. Köztudott, hogy a túlzott páratartalmú légtérben elszaporodnak a mikroor­ganizmusok (penészgombák, baktériumok), amelyeknek károsító hatása a leg­drasztikusabb a szerves alapú műtárgyakra nézve. A liturgikus töredék egyik részén a penész nyoma egy nagy fehér folt for­májában maradt meg, ami táplálékként fogyaszthatta a papír enyvező anyagát és a cellulózrostokat is. E helyen a papír elvattásodott, kifehéredett. Itt az amúgy vízre nem érzékeny vasgubacs tinta is elmosódott, halványodott, mert a penészgomba - növekedése során - a tinta kötőanyagát is érzékennyé teheti. A testesen felvitt tinta sok helyen átütött az íráshordozó hátoldalára és a kasírozó vászonra. A penészgomba enzimje által apró sötét, visszafordíthatatlan színű foltokat hagyott a papíron és a vásznon egyaránt. Ezen mikroorganizmusok olykor hidrogén-peroxidot is kibocsátanak, ami elősegíti a szerves anyagok oxidációs lebomlását. A penészkárosodott részeken foxing foltok is látha­tóak. 10 A műtárgy alsó részén a nagy hiányok, szakadások mechanikai, fizikai károsodás eredményei is lehettek. (14. kép) A foxing foltokat a papír enyvezőanyagának gombás fertőzése okozza, de a fertő­zés életképességéhez a papírban jelenlévő egyes nehézfém (vas, réz)-szennyezések is szükségesek. Az is gombás lebomlásra utal, hogy a foxing-foltokban a papír enyvezőanyag tartalma kisebb, és a papírnak sokszor jellegzetes dohos szaga van. (KASTALY Beatrix: A papír savtalanítása és fehérítése., OSZK, Budapest, 2000. 25.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom