Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - GIDÓ CSABA: A vasút szerepe Csíkszereda város fejlődésében a 19-20. század fordulóján

A vasutas egy teljesen új munkavállalói típust személyesített meg: az állandó fizetést kapó, különféle ingyenes szolgáltatásokban részesülő, a szolgálati idő után nyugdíjjal rendelkező vasutas óriási tekintélynek örvendett a helyi közösségben. Az állomáson lévő resti, vasúti vendéglő teljesen új italokkal és ételekkel, szokásokkal ismertette meg a vidéki polgárt. A resti terjesztette el a bécsi szeletet. A rántott borjúhúst sokáig csak kenyérrel vagy zsömlével adták, de mérete egységesen akkora volt, hogy a tányérról lelógjon. A bécsi szelet hatalmas népszerűsége egyúttal más húsok és élelmiszerek házi panírozását is elősegítette. Ekkor és itt vált ismerté a fasírozott, a frissen csapolt sör, a szódával hígított különféle szörpök. A resti demokratikus intézmény volt: a betérő vendég egy helyiségben fogyasztott a vidék politikai és gazdasági elitjével. Minden asztal könnyen lecserélhető volt, rajta kockás terítővel. A restikben tapasztaltak befolyásolták a polgárok konyhai szokásait.

38 A vasút újabb értékeket közvetített a város lakossága felé. A vasúton érkező árucikkek minden érintett település boltjában megjelentek és a helyiek ugyanazt vásárolhatták, mint a nagyvárosok lakói. Ez egyrészt a ritka déli gyümölcsök megjelenésében, a rizs és fűszerek elterjedésében követhető nyomon, másrészt a lakások berendezése is megváltozott a budapesti, bécsi, prágai iparosoktól, gyáraktól, kereskedőktől megrendelt bútorok által.

3 A vasút megjelenése hatással volt Csíkszereda népességének szaporodására, a város területén fellendült az építkezési hajlam, amely azonban nem tudta kielégíteni a lakásszükségleteket, hiszen az elkövetkező évtizedekben is a helyi sajtó állandó témája maradt a tisztviselők lakáshiánya. A város gazdasági élete is lassan a változás jeleit kezdte mutatni, ez leginkább helyi lapok reklámfelületén vált érezhetővé. Ugyanis míg a vasút megnyitása előtti években a Csíki Lapok utolsó oldalain egy-két reklám volt található és azok is leginkább a budapesti vagy nagyobb erdélyi városok gyárainak vagy raktárainak termékeit hirdették, az 1900-as évektől, a lap reklámfelülete megnövekedett és egyre több csíkszeredai kereskedő jelent meg termékeivel. A város lakossága az 189l-es népszámlálás szerinti 1789 főhöz képest 1900-ig 2858 lakosra szaporodott. Összesen 397 házszám volt a városban, a lakások száma 620, amelyek közül lakott volt 543, nem lakott 77. A háztartások száma 519 volt.

40 A házak minőségét vizsgálva 130 tégla és 267 faház Uo. 320. Uo. 307. Csíki Lapok, XIII (1901. január 30.) 5. sz.