Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - GIDÓ CSABA: A vasút szerepe Csíkszereda város fejlődésében a 19-20. század fordulóján

vényfonások, kövezett védművek több helyen hiányoztak. Ezeket a vállalkozóknak saját költségükön kellett pótolniuk.

16 A vállalkozók azonban elégedetlenek voltak, és nem voltak hajlandóak aláírni a MÁV által felvett jegyzőkönyvet. Úgy érezték, hogy a felülvizsgáló bizottság egyoldalúan döntött és nem vette figyelembe a vállalkozók észrevételeit. Többféle munkálat, amelyeket elvégeztek a vonal mentén nem lett honorálva és a felvételi épületeknél lévő késedelmet, azzal magyarázták, hogy nem volt pontosítva azoknak elkészítési módozata. A vonal megnyitását követő években több levélváltásra került sor a vállalkozók és a MAV között, végül 1900. január 10-én megegyezés jött létre és ennek alapján a vállalkozók visszavonták mindenféle követelésüket.

17 A Csíkszereda-Gyimes szoros közti vasútvonal forgalom előtti megnyitására 1897. október 18-án került sor. Kezdetben egy vonatpár, majd 1898-tól két vonatpár köziekedet a gyimesi határállomás és Csíkszereda között. A román fél azonban nem építette ki határidőre a ráeső részt ezért annak ellenére, hogy kiépült a magyar oldalon a gyimesi állomástól a határig tartó másfél kilométer pályarész, azt csak a román vonalrész befejezése után vették át hivatalosan. A csíkgyimesi állomáson rendezték be a határvám-, rendőri-, köz- és állategészségügyi szolgáltatásokat.

18 A Gyimes-Palánka-Comanesti-TarguOcna vasútvonal végül 1899. április 6-án adatott át a forgalomnak, így közvetlen kapcsolat teremtődött a szomszédos Romániával.

19 Még az 1895-ös évben a Kereskedelmi Minisztérium megszervezte a kolozsvári vasúti üzletvezetőség keretében működő csíkszeredai vasúti osztálymérnökséget. Ennek az osztálymémökségnek a hatásköre Gyimestől Sepsiszentgyörgyig terjedt, összesen 114 km-en. Az osztálymérnökségen átlag egykét szakaszmérnök, egy irodatiszt, egy gyakornok, 8 pályafelvigyázó, 48-52 pályaőr teljesített szolgálatot. Pályafelvigyázói székhelyek a következők voltak: Csíkszereda, Lóvész, Csíkgyimes, Szépvízszentmihály, Sepsibodok, Bükszád és Tusnád. Az osztály mérnökség vezetői: SZOKOLY István (1896— 1904), FERENCZY Géza (1904-1908) és ACZÉL Ödön ( 1908-1918).

20 16 MOL K 229 - 800. csomó - 2. tétel - 1898 - 44249. 17 MOL K 229 - 74. csomó - 2 tétel. - 1898 - 2867. A sepsiszentgyörgy-csikszeredai vonalon az építő vállalkozók által teljesített munkák műszaki felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv. 1897/1989. 73. 18 MOL K 229 - 626. csomó - 2. tétel - 1897 - 62927. 19 Targu-Ocna-Palánka vonalat ELIE Radu mérnök (1853-1931) tervezte. ww.csc.matco.ro/eradu.html 20 Dr. HORVÁTH Ferenc: A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története (1827-2004). I. kötet (1827-1944). Budapest, 2004. 115.