Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - GIDÓ CSABA: A vasút szerepe Csíkszereda város fejlődésében a 19-20. század fordulóján

ment egy belső változás is a városok életében, a belső urbanizáció, amely átalakította a városok arculatát, életformáját. Itt elsősorban azon folyamatokra kell gondolni, amelyeket a modernizáló városi lakosság szükségletei hívtak életre. így például a modem vasúti hálózatba való bekapcsolódás, az infor­máció és utazás felgyorsulása, a közvilágítás, csatomázás, a városi utak és járdák rendbetétele, város arculatának szépítése. A városrendezési tervek a vasút megjelenéséig zárt formában jelentkeztek. A vasútépítkezésekkel azonban felborult a városok megszokott gazdasági, társadalmi rendje. Megváltozott térbeli szerkezetük, és külterületükön megje­lent egy új, eddig ismeretlen vonzási pont, amely magához húzta a város gaz­dasági erőit: a vasútállomás. A vasútvonal, a vasútállomás, szükségtelenné tette a vámhatárokat, városfalakat, amelyek már nem védelmezték a várost, hanem éppen akadályozták térbeli fejlődésében. A vasút megjelenése új városrendezési tervek kidolgozását tette szüksé­gessé, a vasútállomás körüli térség vált a kereskedelmi és ipari világ központ­jává. A város központjából az ipari tevékenység és a kereskedelmi forgalom a város peremére húzódott ki, követve a vasútállomás épületét. A vasúti pálya­udvar pedig a város első olyan közszolgáltatási intézménye, amely nem annak belterületén, hanem azon kívül, a peremén helyezkedett el. A vasútállomás a város kapujává vált: 1 érkezési és indulási pont volt. Az állomás felé vezető út mellett fogadók, üzletek, raktárak épültek. A város terjeszkedésének iránya most már ezen új vonzási pont felé fordult. A 19. századi székelyföldi városfejlődés történetében komoly szerepet ját­szott maga a vasút, a székelyföldi vasúthálózat kiépítése. A régió városai, ki­véve Marosvásárhelyt, azonban sohasem tudtak tényleges gazdasági közpon­tokká válni. A vasút által viszont, részben ki tudtak lépni elszigeteltségükből és be tudtak kapcsolódni a Kárpát-medence gazdasági és infrastrukturális há­lózatába. A tanulmány célja, hogy nyomon kövesse Csíkszereda esetében a vasút hatását a város gazdasági és társadalmi fejlődésére. Csíkszereda az utolsó szé­kelyföldi város, amely a 19. században bekapcsolódott a történelmi Magyaror­szág vasúthálózatába. GlUNTINI, Andrea: Downtown by the train: the impact of railways on Italian cities in the nineteenth century - case studies. In: ROTH, Ralf - POLINO, Marie Noëlle: The City and the Railway in Europe. Aldershot, 2003. 121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom