Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DÓCZY ÖRS: Beavatás-történetek

Tér-interferencia A tógátus (belsős) és a publicus extraneus (külsős) deákok két fizikális és virtuális teret egyesítenek. Marosvásárhelyen a táblabíróság a kollégium mellett volt, a két tér interferenciálódott, a Nagyköz két oldalán alakított ki két intézményt. A kintlakó deákok tógaviselete a testnek ugyanahhoz az iskolához tartozását, kronotópikus jelenlétét jelöli, mint korábban a belsős, tógátus, kollégista deákoké. Az intézményhez tartozás bővül, pluralizálódik. A nagyon gyakran más felekezethez tartozó külsős deákok a tóga viselése révén additív szereplőkké válnak, a kollégiumhoz való tartozás kiegészítő csoportjaként jelennek meg. A kintlakó diákok nem részesültek alumniumba, ösztöndíjban, kollégiumi szállásban, nem kosztolhattak a kollégium főzdéjéből, kizárólag azon a kevés órán találkoztak a tógátusokkal, amelyeket közösen hallgattak. Nagyon gyakori volt, hogy a gazdagabb publicus deákok hazahívták a kollégium köztanárát órát tartani, ugyanazt a tantárgyat előadni, ami elhangzott a délelőtti stúdiumokon is a kollégium falai között. Itt csak a tantárgy és 1795től a tóga alkotta a közös fórumot a belsős deákokkal. A Nagyköz és a jogtudomány tárgyi szinten egyesíti a belsős és külsős deákok tárgyi eszközeit és térhasználatát. A második esetben a diszciplína tárgyi és szellemi szinten egyesíti a külsős tanulók lakásaiban és a kollégium osztályaiban folyó tanítást, óraadást. Érdekességként jegyzem meg, hogy számos kollégista deákról tudunk, akik ülnökként gyakornokoskodtak a táblabíróságon. Releváns Kibédi Mátyus István esete, aki ahhoz, hogy Utrechtbe menjen medicinát hallgatni, alapos deáki tanulmányai mellett ösztöndíjának kiegészítése érdekében assessorként, ülnökként dolgozott a „táblánál". 1756-ben megszerzi a medicina tudományában a doktorátust, a legmagasabb tanulmányi fokozatot az egyetemi stúdiumok alatt, majd Mária Terézia kinevezi Marosszék első tiszti főorvosának 1765. április 28-án.

16 ing) viselnek. Az ilyen vanitás sem a városon, sem a kollégiumban meg nem engedtetik." „Tarka, színes, fehér nyakravaló viselése is tiltatik. A kalapnak háromszegre való alakítása és viselése parancsoltatik." (KONCZ József: 1896. 140-142.) Bővebben lásd SPIELMANN József: A közjó szolgálatában. Bukarest, Kriterion, 1972. Vagy DÓCZY Örs: Diploma de înnobilare a unui medic necunoscut [recte: renumit]. In: Anuarul Arhivelor Muresene III. Târgu-Mures, 2004. 289-295.