Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
SZOCIOLÓGIA - PÉTER E. KATALIN: Csík megyei kivándorlás 1850-1910 között
A megélhetési lehetőségek közül legfontosabb a föld. A föld magas ára igen nehézzé tette a földhöz való jutást. KOZMA Ferencnél olvashatjuk: „A lakott területek mellett, olyan települések közelében, ahol a földművelésen kívül nem volt sok kenyérkeresési lehetőség, a föld nagy becsben volt, amit az ára is tükrözött." „Csíkmegyében, különösen Alcsík körzetében roppant magasak voltak az árak. Itt a kaszálók holdjáért 400-450 Ft-ot is adtak, a havasi kaszálókat 10 Ft-ért lehetett megvásárolni." A lassan növekvő népesség megfelelő szintű eltartásához fejlett ipari tevékenységnek, vele együtt a fejlettebb kereskedelemnek kellett volna megvalósulni. Az ipar 1850-es évekbeli állapotáról, BENKŐ Károly írja, hogy: „Nem hiányoznak Csíkban és Gyergyóban a jó mesteremberek, de vannak gyengébbek is, mint mindenütt. Kőből malomköveket, lépcsőket készítenek /Rákos, Szentkirály/, fekete mázas edényeket Csíkmadarason, Rákoson, Dánfalván, Mádéfalván. E helyeken kemencekályhákat is gyártottak. Közönséges papirosokat Szentmártonban, Szentkirályon készítettek. Híres a gyergyószentmiklósi tímárok bőrkikészítést módja. A gyergyószentmiklósi lakatosok, kovácsok híresek. Szépvízen, Csíkszeredán sok a mészáros, itt többféle jó szövetet, pokrócot /csergét/, asztalterítőket szőnek gyapjúból. Háziipar fejlett, eladásra is jutott. Az asszonyok szépen hímeznek, sokadalomban adják el árujukat, amit télen készítenek." Van itt kézművesipar, háziipar is, de ezekből csak nagyon nehezen lehet megélni. Ez is a kivándorlás egyik oka. Érdekes, hogy az 1881-es év elején végrehajtott népszámlálás még nem közöl adatokat üzemekről, az iparban foglalkoztatottakról, csak a kisiparosokról vannak adataink. Az iparban - Csík megyében - 1921 önálló vállalkozót írtak össze. Tiszt, tisztviselő 1 fő, segéd, tanonc, munkás 852 mindössze. 7 Időszakunk végén is - 1880-ig még nagyon fejletlen az ipar Csík megyében. A már többszörösen idézett KOZMA Ferenc elemzése szerint: „A napszámos kivándorlás tavasztól őszig tart, célja a téli élelem megszerzése. A »szerzodes« leteltével a napszámosok rendszerint visszatérnek szülőföldjükre. Ezzel szemben a cselédkivándorlás sok esetben végleges kimenetelű volt. A végleges kivándorlást politikai majd üzleti, ipari okokra vezették vissza." Az 1870-es évi népszámláláskor Csíkszereda környékéről 3231 lakos dolgozott külföldön és 16.114 az ország különböző részein. Ebből 12.994 polgári állás betöltéséért tartózkodott távol a szülőhelyétől és 3120 katonai szolgálatot teljesített. Ezek a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy 1870-ig a munkalehetőségek keresése a történelmi Magyarországon belül történt. A következő évtizedekben, s főként 1880 után mutatkozik meg a nagytömegű kivándorlás. A magyar korona országaiban az 1881 elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei városok és községek szerint részletezve. II. 748-749.
