Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - DERZSI CSONGOR - NYÁRÁDI ZSOLT - SÓFALVI ANDRÁS: A bikafalvi Református Egyházközség története a régészeti kutatások és levéltári források tükrében
A későbbiekben zömmel a Lukácsffi névalakkal találkozunk 27 , de emellett megmarad a Lukács név is, feltehetőleg a család egyik ága magasabb rangra emelkedett, ezt mutatja egy 1820-ban készített birtokösszeírás is, amelyben három Lukácsffi és egy Lukács szerepel, ez utóbbi viszonylag kevés birtokrésszel a Lukácsffiakhoz képest. 28 Az új templom felépítésétől kezdődően a Lukács, illetve a Lukácsffi család adományozásai a 19. század közepéig nyomon követhetők, így joggal láthatjuk bennük az egyház, valamint a templom legfőbb támogatóit. Ezt a felvetést igazolhatja a toronyba másodlagosan beépített Lukács Istvánné sírköve 1689ből, akit eredetileg valahová a templom mellé helyezhettek örök nyugalomra. Az átépítések folyamán a sírkő kimozdulhatott eredeti állapotából, azonban egy évszázaddal később is fontosnak tartották megőrzését, így jól látható helyre építették be. A felépült templom berendezéséről egy 1715-ben készített, Szokolyai A. István esperes által, Liber Eclesiarum néven megindított és Csernátfalvi Márton farcádi lelkész által beírt egyházmegyei jegyzőkönyv számol be, melyben pontosan összeírták az egyházközség javait 29 , így ekkor található: „egy aranyos ezüst pohár, mely tisztességes és sima, egy kis aranyas ezüsttányér, egy fél ejteles ón kanna, egy fertályos ón kanna, egy fejéres varásu abrosz, az praedicalló Széken, egy Sáhos abrosz, két skófiumos keszkenő, egyik zöldes s a másik vereses, egy csengettyű, egy szőnyeg, egy gyolcs sáhos abrosz, két veretes kendő" 1 ' 0 . Az ebben az évben készített összeírásból az is kiderül, hogy a templomnak ekkor még nincs harangja. Az egyházközség 1717 és 1721 között önállósulni próbált, ellenben az anyaegyház épületeinek fenntartásához egyharmad részben köteles volt besegíteni továbbra is, egyebekben pedig minden egyháztag annyi terhet kellett hordozzon mint a boldogfalviak, vagy az árvátfalviak. Az 1717-es szakadási próbálkozást 100 forint bírság terhe alatt tiltották meg a legfőbb egyházi hatóságok. 31 A levéltári forrásokban Bikafalván a Lukácsffi névnek több alakja is előfordul: Lukácsffy, Lukátsffi, Lukátsfi; így az is megtörténik, hogy ugyanazon személyt két különböző oklevélben más névalakkal említik. Források Erdély Történetéhez. 5. Földesurak és szolgálónépeik Székelyföldön 1820-ban. Szerk.: TAKÁCS Péter. Debrecen. 2003. 27-28. Másolat az 1849-es Protocollumbm. 30. Liber Eclesiarum. 1715. Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára. Székelyudvarhely. (Az 1715-ös összeírás a könyv első 180 lapját tölti meg, s minden egyházközségről feljegyzi a következőket: 1. Instrumenta ad Sacramenta pertinentia; 2. Proventus Ministrorum et Rectorum; 3. Agros, Prata, Sylvas, Aliaque Immobilia Ecclarum. Következő része pedig az udvarhelyi egyházmegye legrégebbi fennmaradt vizitációs jegyzőkönyveit tartalmazza.) Utalás az 1849-es Protocollumban (dévai határozat).
