Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - DERZSI CSONGOR - NYÁRÁDI ZSOLT - SÓFALVI ANDRÁS: A bikafalvi Református Egyházközség története a régészeti kutatások és levéltári források tükrében
Annyit ellenben mégis sikerült elérniük, hogy jóváhagyták a tanító átköltöztetését Boldogfalváról, és rendelettel szabályozták ennek bérét, viszont hetente kétszer köteles volt visszajárni az anyaegyházhoz is. 32 Az önálló egyház fokozatosan gyarapítja a földeket és tornyot is építtet, ellenben az erre vonatkozó 1776. évi lista időközben megsemmisült, csupán a feljegyzése maradt fenn a levéltár jegyzeteiben. 33 A földeket főként adományozások útján szerzi, így 1734-ben Bikafalva alsó határában található Szentegyház nevű helyet adományozza Lukács Sámuel az egyház számára. 34 További adományozást ismerünk 1768-ból Péter Istvánné részéről. 35 1776-ban egyezséget kötnek a boldogfalviakkal, hogy önálló papot és iskolamestert hoznak, ezt azonban a legfőbb egyházi hatóságok újonnan megtiltják. 36 A teljes önállósodás 1793. május 27-én a dévai zsinatot követően történik meg, ekkor ugyanis engedélyezik külön pap kinevezését is. 37 A két egyház különválásának minden fontosabb momentuma ismeretes 38 , így megtudjuk, hogy a rendelet szerint a bikafalvi határban levő, eddig közös használatú egyházi földek az új egyház tulajdonába kerülnek. Felsorolásra kerülnek mind a boldogfalvi, mind a bikafalvi határban található földek, azok szomszédaik megnevezésével. A boldogfalviak nehezményezték a rendeletet, mivel így a bikafalvi egyháznak több földje lett volna, mint az anyaegyháznak és megmaradt filiájának, Árvátfalvának együttvéve. A boldogfalviak kérelmét elutasították 39 , így az önállósult bikafalvi egyház a fejlődés útjára lépett. 1818-ban a falu nagyobb része a templommal együtt leégett, nagy kár esett a templomi felszerelésben is, valószínűleg ekkor kezdődik az új templom építése. Az új harangot Lukátsffy István kurátorsága alatt öntötték. 1848. nov. 6-án Heydte osztrák őrnagy csapatai felgyújtották a falut, ekkor a templom ismét leégett, ennek nyomait a régészeti feltárás is megtalálta, valamint látható nyomai maradtak a toronyban, ahol égett gerendavégek figyelhetők meg. A helyreállítás folyamán megnövelték a torony eredeti szint32 1849-es Proiocollum. 38. 33 Uo. 34 Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára. Székelyudvarhely. IV. csomag. 2. irat. 35 Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára. Székelyudvarhely. IV. csomag. 1. irat. 36 Uo. 38. 37 1849-es Protocollum. 28-29. Az eredeti szöveg nem maradt fenn, csupán másolat formájában. 38 1796-ban össze lett állítva a teljes szakadás iratanyaga, mely több mint negyven oldalon tárgyalja a szétválás részleteit (Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára, Székelyudvarhely, IV. csomag, 4/a irat). 39 Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára. Székelyudvarhely. IV. 4/b irat.
