Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MUCKENHAUPT ERZSÉBET: 16. századi debreceni kötés a Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményében
3. kép. Tasnádi Péter: Az 1577-es szikszói csata krónikája. Debrecen, 1578 k. Az előkerült nagyszámú fragmentum ritkaságnak számít. A nyomdatörténeti szakirodalom említ néhány olyan 16. századi magyarországi nyomdát, amelynek több, különböző nyomtavány töredékét emelték ki a kötés megbontásakor 16 , azonban ezek egyike sem volt mennyiségben olyan jelentős, mint a Csíkszeredában talált töredékek száma. 17 A bélyegzők több, debreceninek meghatározott kötés ornamentikájával mutatnak szoros azonosságot és rokonságot. Ezek egy olyan kötéscsoporthoz tartoznak, amelynek motívumkincsében általában a lemezdísz hangsúlyos szerepet kap. így például a lemez és a virágtő látható még a Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében az 1600. évi Ötvös céh szabályzatának kötésén 18 (4. kép). Továbbá a virágtő található a Debreceni Református Nagykönyvtár állományában Beregszászi Péter Apologia c. 1585-ben Váradon Hoffhalter Rudolfnál kiadott vitairatának egykorú debreceni köté16 BORSA Gedeon: Kötéstáblából előkerült ismeretlen, XVI. századi bártfai nyomtatványok. In Könyvtörténeti írások. I. Budapest, 1996. 271-274.; Uő: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban. In Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1972. 165-203. 17 BORSA Gedeon szóbeli közlése; BÁNFI 2000/1. 441. 18 Jelzete: I. 1918. 152.; A debreceni könyvkötő művészet. A Déri Müzeum és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára közös kiállítása. Déri Múzeum 193. május 18. - augusztus 30. 1. ábra; TAKÁCS Béla: A debreceni könyvkötő művészet, (a továbbiakban: TAKÁCS). Debrecen, 1980. 16.
