Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MUCKENHAUPT ERZSÉBET: 16. századi debreceni kötés a Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményében

sének gerincén.

19 Ennek középmezőjét a Csíkszeredában őrzött kötéséhez hasonló maureszkesdíszítésű lemezbélyegzők töltik ki. 4. kép. A debreceni Ötvös céh szabályzatának kötése. 1600. További kutatás feladata marad tisztázni, hogy melyik debreceni kompakter vagy tipográfus, aki nyomtatás mellett könyvkötéssel is foglalkozott, köthette be a Clenardus-művet. A 16. századi Debrecen kedvező fekvése folytán fontos kereskedelmi és gazdasági központja Észak-Magyarországnak és Partiumnak. A város legmozgékonyabb, legvagyonosabb rétegét a kereskedő és az iparos családok alkották. A város irányítása e vagyonos patríciusok kezében volt. De nem maradt el művelődési szempontból sem. Híres iskolaváros, a magyar reformáció fellegvára. Gazdasági, művelődési és vallási élete kedvezően hatott a nyomdászatra is. 1561-től kezdődően a városban több nyomdász telepedett le.

20 A könyvek egy részét helyben kötötték be, hiszen megvolt hozzá a vásárlóközönség is.

21 A Csíkszeredában előkerült töredékek kapcsolódnak 19 RMNy 572. Jelzete: RMK 308 [D 2478.] A kötés ceruzalevonatát BÁNFI Szilviának köszönöm. 20 BENDA Kálmán - IRINYI Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961). Budapest, 1961.; V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarorságon a kézisajtó korában 1475-1800. Budapest, 1999. 51-55. (Részletes irodalommal.); Uő: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1475-1600. (Hungária typographica I.) Budapest, 2004. 87-98. 21 TAKÁCS 9-99. (Részletes irodalommal.)