Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

és a fűtőtest alatt táncoltak. Az illető személy ittas állapotban látta a törpéket, és rögtön el is mondta feleségének, hogy mit érzékelt. Az azt követő éjszaka a törpék megverték, majdnem a halálát okozva. Az asszony ezt az esetet úgy értelmezi, hogy az ital hatásaként jelentek meg veje előtt a természetfeletti lények, és ez azért történhetett meg, mivel az italban az Ördög lakozik. Ezen túlmenően azt is vallotta, hogy a törpék valószínűleg azért bántalmazták a férfit éjszaka, mert az beszélt róluk. Rákérdezve, hogy ki láthatta meg a boszorkányokat és az egyéb természetfeletti lényeket, a következő feleletet kaptam: Vót aki megláthatta, s vót aki nem látta meg. Me jelek vannak, égi jelek es vannak, olyanyok, nem mindenki láthat meg, azt nem lássa meg mindenki. Valami okból, de nem láthassa meg. Úgyhogy hülyeségnek nevezzük a mai világba, de bizony, bizony vannak. Az egyén biográfiájába beépülő hiedelmek közé sorolható be a már korábban említett földön elhelyezett rontás is, amelyet arra szántak, hogy Gercuj Margit abba belelépjen, és ennek hatására majd autóbaleset áldozata legyen. KESZEG Vilmos írja, hogy a hosszú lejáratú, kezelést igénylő vagy akár gyógyíthatatlan betegség mind az egyén, mind környezete számára folyamatos jelleggel tartja napirenden a hiedelmekről való tudást, a hiedelmekhez való megkerülhetetlen viszonyulást. A szerző továbbá megjegyzi, hogy az egyén az említett helyzeteket és a vele megtörtént eseményeket sorseseményként éli meg és fogadja el.

57 Arra kértem az asszonyt, hogy meséljen el egy kaluger papnál tett látogatást. Meglepő módon saját történetét beszélte el. Ő a kaluger papok tevékenységét nem tartja elítélendőnek, az a véleménye, hogy a kaluger papok nem követnek el bűnt, amikor rontást küldenek másokra, hiszen valójában ők Istenhez fordulnak, és az ő segítségét kérik abban, hogy majd a bűn megtorlása bekövetkezzen. Tehát ők csak közvetítők, a rontó személyt ért csapást valójában Isten által nyilatkozik meg. Az asszony által elmesélt történet egy közte és komája között megtörtént konfliktuson alapszik. Egy ideig férje távollétében az asszony arra kényszerült, hogy maga végezze el a mezőgazdasági munkákat. Az ő feladatkörébe került a szénacsinálás is. Egy alkalommal a komája szarvasmarháit beengedte arra a területre, ahol ő kemény munkával dolgozott, és az állatok tönkretették addigi munkáját. Az asszony felhívja a komája figyelmét arra, hogy az vigyázzon az állataira, ennek következtében a férfi rátámad az asszonyra és bántalmazni akarja. Az asszony mindezen sérelmek után kaluger paphoz fordul, hogy az büntesse meg azért, amit vele tett. Elmondása szerint egy Aszó völgyében lakó papot keresett fel, akinek elbeszélte a történteket. Egy mise keretén belül került sor a KESZEG 2003. 140.