Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben
gyanakszanak, mivel értelmezési keretként a szocializáció során elsajátított hiedelemtudásukat használják. 55 Soós az általa vizsgált szilágysági közösség kapcsán állapítja meg, hogy egyes személyek nem utasítják el egyértelműen a hiedelmeket, viszont nem is foglalnak állást mellettük, mivel a közösség más tagjainak a tapasztalata nem elég ahhoz, hogy azonosuljanak egy effajta világlátással. A szerző továbbá azt is megjegyzi, hogy mivel a vizsgált falu lakói nehezen tudják egyeztetni egymással a mágikus és racionális világképet, ezért legtöbb esetben inkább a racionális világképnek igyekeznek megfelelni, mivel ennek a közösségen belül nagyobb a tekintélye. 56 Adatközlőim közül Gercuj Margit az, aki talán a legmegrázóbb történetet beszéli el, édesanyja halálának történetét. Ez a történet azért lényeges, mert az asszony elmondása szerint édesanyja rontás következtében halt meg. A rontás okaként a birtokperlést említi, és arról is tudomása van, hogy ki követte el a rontást. Elmondása szerint egy olyan rokonságbeli asszony okozta édesanyjának a halálát, aki peres ügyben állt az asszonyai. Gercuj Margit édesanyja 36 éves korában halt meg, ekkor adatközlőm 10 éves volt, és vele együtt még három testvére maradt árván. A rontó fél korábban is követett el a adatközlő szavaival élve gurucsákat, így elég egyértelmű volt a család számára, hogy ő a halál okozója. Az adatközlő elmondotta, hogy édesanyja halálát betegség is megelőzte, folyton fejfájással küszködött, végül az asszony szerint az orvosok agydaganatot állapítottak meg. Gercuj Margit elmondása szerint édesanyját halálát megelőzően különböző kórházakban kezelték. Előbb Gyimesfelsőlokon volt négy hetet, majd négy hetet a csíkszeredai kórházban, végül Marosvásárhelyen töltött még négy helyet, ahol műtétre került sor, de a műtét következtében meghalt. Nem sokkal az asszony halála után az adatközlő nagybátyja, valamint nagynénje felkerestek egy hidegségi tudós embert, akinek elbeszélve a történteket, az kijelentette, hogy ő helyre tudta volna hozni az asszonyt, ha nem került volna sor orvosi beavatkozásra. Gercuj Margit is meg van győződve, hogy egy specialista helyre tudta volna hozni édesanyját. A közösség tagjai sok esetben jobban megbíznak a helyi gyógyítók, specialisták tudásában, mint az orvosok munkájában. A Gercuj Margit által közvetlenül, vagy közvetetten megtapasztalt történetek közül egy, a vejével megtörtént esetet is említek. Az asszony elbeszélt egy olyan történetet, amely nem magára a rontásra, hanem sokkal inkább az ördög megjelenésére utalt. Egy alkalommal a veje arról számolt be Gercuj Margitnak, hogy kis törpék jelentek meg előtte, piros bojtos sapka volt a fejükön, 55 Soós 2002. 106. 56 Uo. 113.
