Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

3.3.2. Bece Tera mint boszorkányos asszony. Egy másik, a szakirodalomban is fellelt, boszorkánynak tartott asszony a hidegségi származású Bece Tera volt. Őt az egyik adatközlő, Tankó Kata alacsony növésű öregasszonyként írja le. Fő jellemvonásaként a rossz nézést hangsúlyozza. Bilibók Anna személyesen is ismerte Bece Terát, s a külső megjelenésével kapcsolatban szolgált adatokkal. Az öregasszony egy régi, gyapjúból készült kabátféleséget viselt és fején gyakran csuklya volt. Az adatközlő hallott arról, hogy fermekásnak tartották, és bevallása szerint fiatalkorában ő is hitt abban, hogy Bece Tera valóban az volt, viszont megjegyzi, hogy mai gondolkodása szerint ez csupán ráfogás volt. Rendes, férjezett, gazdálkodó asszony volt, aki férje halála után örökösöket fogadott maga mellé, akik haláláig gondozták őt. Gyimesfelsőlokon egy olyan, több személy által is ismert hiedelemmonda él Bece Teráról, hogy testén látható jegy fordult elő, béka alakú folt volt a testén. Ez is boszorkány volta mellett szólt. Bece Terára vonatkozóan SALAMON Anikó is közöl egy hiedelemmondát, 1987-ben megjelentetett gyűjtésében.

44 Ebben az adatközlők kuruzsló aszszonyként, vén boszorkányosként nevezik meg, aki a tehenek tejének a zsírját veszi el. A történetben Bece Tera tilón ül, arra szólítja fel azt az embert, aki meglátta őt, hogy ne szóljon senkinek a történtekről. A férfi haláláig magába zárja a titkot, nehogy rontás érje. Adatközlőm, Gercuj Margit egy hasonló történettel szolgál. Elmondása szerint sógora találkozott egy éjszaka a falu egyik boszorkányával, aki ti lóra ülve vágtatott. Az adatközlő szerint a boszorkányok éjszaka tizenegy és három óra között tevékenykednek, és a kakasszó jelenti számukra aznapi tevékenységük befejeztet, hiszen az már a hajnal beköszöntének jele, az ő rontó tevékenységüknek pedig éjszaka kell történnie. 3.4. A boszorkány tudományának a megszerzése / átadása A boszorkány tevékenysége kapcsán mindegyik adatközlő hangsúlyozta, hogy a rontó/gyógyító képességgel akárki nem rendelkezik, azt el kell sajátítani. Mindig van egy személy, akitől átveszik ezt a képességet. E képességet a helyiek tudománynak nevezik. A tudomány átadója lehet egy családtag vagy barát, a boszorkány mindig egy olyan személyt választ ki, akivel bizalmas viszonyban áll. Az átadás a boszorkánynak tartott személy halála előtt következik be, ennek megnyilvánulási formája a kézfogás is lehet. SZENDREY Ákos a magyar néphit boszorkányáról írott könyvében a boszorkány tudását örökölhetőnek tartja. Ő is azt hangsúlyozza, hogy a boszorkány nem halhat meg addig, amíg a tudományát valakinek át nem adta. Az átvevő SALAMON 1987. 96.