Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben
Pócs Éva megjegyzi, hogy a kaluger pap köré egy bonyolult kapcsolatháló szerveződik. Napjainkban a román pap az, aki a középeurópai boszorkánynak minden szokásos szerepét betölti egy személyben. 27 A román paphoz fordulás a közösség szemében nem számít elítélendő cselekedetnek. A gyimesfelsőloki beszélgetésekből is az körvonalazódott számomra, hogy ez a döntés közösségen belül természetesnek nevezhető. Véleményem szerint addig a pontig pozitívumként minősíthető, ameddig a titok kiderítését szolgálja, viszont a legtöbb esetben rontó célja is van a pap tevékenységének, s ez már az ártó mágia tárgykörébe tartozik. Érdekes megfigyelni, hogy nemek tekintetében az esetek többségében kik azok, akik román paphoz fordulnak. Elsősorban a család nőtagjai keresik fel a kaluger papokat. A saját gyűjtésemből is kitűnik, hogy gyakori jelenség egy már tapasztalt ismerőssel való román paphoz látogatás. Mivel az emberek előtt a román paphoz való fordulás sok esetben nyilvánosan történik, gyakran a közösség végigköveti, hogy a rossz cselekedetet elkövetőn hogyan teljesedik be a papi rontás, így lehetőség nyílik arra, hogy az emberek megosszák ezzel kapcsolatban tapasztalataikat. Sok esetben egymásnak jó tanáccsal szolgálnak, elkísérik egymást a kaluger paphoz. CZÉGÉNYI Dóra írja, hogy az általa vizsgált szilágysági településen, Zsibón a román paphoz való fordulás a kvázi-nyilvánosság jegyében történik, sok esetben a rokonság, a barátnők, esetleg a kérelmezőt szállító fuvaros is tud róla. 28 Az egyik adatközlő, Gercuj Margit megjegyzi, hogy papnak az imája nem kártyavetés, tehát lényeges különbséget tesz a jósasszonyok, gurucsás asszonyok és a kaluger papok tevékenysége között. Azért is nem tartják bűnnek a román pap rontását, mivel cselekedete az isteni kinyilatkoztatáson alapul, úgy gondolják, hogy a román pap csupán mediator köztük és Isten között, az ő közbenjárásával nyilatkozik meg Isten vég-akarata. Pócs Éva jegyzi meg, hogy a kaluger papokhoz való elzarándoklásnak a leggyakoribb célja nem a rontás, hanem a rontás helyrehozatala, ez megnyilvánulhat a beteg gyógyulásában, a tolvaj kézrekerítésében vagy akár egy ellopott tárgy megkerülésében. 29 A román paphoz való fordulásnak az egyik feltétele, hogy az illető személy nem lehet bűnös. Abban az esetben, hogyha valaki úgy fordul román paphoz, hogy közben ő követett el valamit az ellen, akiről azt állítja, hogy megrontotta őt, a rontás őrá száll. Az adatközlők elbeszélése szerint a kaluPócs2001. 439. CZÉGÉNYI 2001. 159. Pócs 2001. 440.
