Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - DERZSI CSONGOR - NYÁRÁDI ZSOLT - SÓFALVI ANDRÁS: A bikafalvi Református Egyházközség története a régészeti kutatások és levéltári források tükrében

Bevezetés Bikafalva a Nagy-Küküllő völgyében, a folyó jobb partján, Székelyudvarhelytől 6, a községközponttól, Felsőboldogfalvától 3 km-re fekszik a Segesvár felé haladó út mentén. A falu 450-475 m magasságban települt a Sükő-pataka törmelékkúpjára, illetve annak ártérének peremére (lásd 1. kép). A nyelvész Kiss Lajos szerint a település elnevezése a magyar Bika személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből alakult ki. A településnév szerinte az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékek de Luce névalakjával hozható kapcsolatba, mivel Szent Lukács evangélistának a jelképes állata az ökör volt.

1 A Bikafalva elnevezés mellett az újkor folyamán találkozhatunk a Nagy-Küküllőfalva elnevezéssel is, de egészen pontosan nem ismerjük használatának kezdetét. Először egy 1768. április 28-án kiállított egyházi adománylevélben találkozunk Nagy-Küküllőfalvi Lukácsffi János nevével.

2 Később az 177l-es productionale forumok aktái közt találjuk bejegyezve a Nagy-Küküllőfalvi Lukácsffiakat.

3 Az 1793-ban történő, boldogfalvi anyaegyháztól való szakadást kimondó rendeletekben szintén a Nagy-Küküllőfalva névalak használatos.

4 A Lukácsffi család egyes tagjainál a 18. század végén is megtaláljuk a család eredetére utaló előtagot, így egy, a hodgyaiakhoz írott levélben Nagy-Küküllőfalvi Lukácsffi Dániel nevével találkozunk, az okirat 1782-re keltezhető.

5 A bikafalvi egyházzal, valamint annak templomával a 2005-ös árvizet követő helyreállítási munkálatok kapcsán kerültünk 2006. májusában kapcsolatba. A padlócserét követően előbukkanó alapfalak régészeti feltárást vontak maguk után. A feltárás folyamán szembesültünk a levéltár siralmas helyzetével, így nem mulaszthattuk el annak rendbetételét, valamint feldolgozását, egyháztörténeti jelentőségű adatainak kiszűrését. A levéltár a templom végében, a karzat alatt elhelyezkedő szekrényben kapott helyet, melyet a bezúduló víz felborított, így az iratok és a könyvtári állomány a víz és az iszap martaléka lett. Az anyagot átválogattuk, rendszereztük, és megpróbáltuk kiszárítani, mivel egy év leforgása alatt erőteljes gombásodás kezdődött el felületükön. A már átválogatott anyagot a körülményekhez mérten megtisztítottuk, az egyháztörténeti szempontból jelentős iratokat digitalizáltuk, további tárolását egy 1 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. Budapest. 1988. 215. 2 Udvarhelyi Református Egyházközség levéltára. IV. csomag. 2. irat. Székelyudvarhely. 3 Guberniumi levéltár. 1144/771. 4 A Bikafalvi Református Egyház jegyzőkönyve. 1849. (a továbbiakban 1849-es Protocollum). Bikafalvi Református Egyházközség levéltára. 28-29. 5 A Hodgyai Református Egyház levéltára. II. köteg b. irat (feldolgozás alatt).