Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

Az adatközlő betegségét említi, amelyről utólag derült ki, hogy egy rontás következménye lehet. GYÖRGYDEÁK Anita megjegyzi, hogy a rontás ténye nem mindig tudatos a megrontott fél számára. Az egyén jeleket és jelenségeket keres arra, hogy megállapíthassa azt, hogy őt megrontották. A rontás gyanúját kiválthatja egy rendellenesség, hosszú betegség vagy akár egy hirtelen jött szerencsétlenség is.

8 Az asszony lábán egy bog keletkezett, és mivel nem talált magyarázatot annak okára, ezért egy specialistához fordult. Comänesti-re utazott, ahol egy jósláshoz értő férfi felvilágosította, hogy rontás áldozata lett. A férfi elmondta neki, hogy valaki az asszony halálát szerette volna okozni, és azért helyezte el az a tárgyat az udvarán. Az adatközlő csinálmányként nevezi meg ezt a tárgyat. Ez a fogalom Gyimesfelsőlokon általánosan ismert. MOHAY Tamás a csinálmányt kotyvalékból elkészített rontásként, varázslásként nevezi meg.

9 ALBERT Ernő szerint a csinálmány távolról ható rontás, amely emberre, állatra hatással van, hosszas betegséget idéz elő, és nehezen tudnak tőle megszabadulni. A csinálmány tárgyként és imádság hatásaként is megjelenhet. Gyakran orvos sem tudja helyrehozni a csinálmány által kiváltott betegséget, ezért ilyen esetekben gyakori a román paphoz mint gyógyítóhoz és igazságszolgáltatóhoz való fordulás.

10 GYÖRGYDEÁK Anita, összegezve a csináltatás-jelenséget, a következőket írja: „A csináltütás egyszerre átok és egyszerre áldás, egyszerre rontás, divinációs eljárás, egyszerre hat mágikus cselekvés és szómágia által, végül pedig egyszerre külső bevonásával végzett rontatás és egyéni rontás." 11 1.2.2. Urszita-típusú rontás. A csinálmányhoz hasonló rontási eljárás az urszita elhelyezése. Erre konkrét körülírást nem sikerült összegyűjtenem, viszont az egyik adatközlő elbeszélésből kiderült, hogy a rontásnak ez a formája a csinálmányhoz képest sokkal nagyobb horderejű és sokkal veszélyesebb annál. A szakirodalomban sikerült említést találnom az urszitára. Pócs Éva írja, hogy a sorsvetés román területen ursitoare, urisnica néven ismeretes.

12 Innen származik az urszita elnevezés is. A szerző a sorsvetést szavazásként megjelenített divinációnak nevezi. Ennek lényegét görög és bolgár példán keresztül érzékelteti, ugyanis a görögök és bolgárok sorsasszonyai felírják a gyerek homlokára a sorsot. Ez esetben áldozatul a gyermek fejéhez ételt8 GYÖRGYDEÁK 2001. 398. 9 ALBERT 1995. 8. 10 Uo. 9. 11 GYÖRGYDEÁK 2001. 398. 12 Pócs 2001. 207.