Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ÁLLATTAN - MÁTHÉ ISTVÁN-BALÁZS ENIKŐ-TÓTHMÉRÉSZ BÉLA-URÁK ISTVÁN: A Mohos és a Lucs tőzeglápok futóbogár-faunájának összehasonlító vizsgálata

tszf magasságon, a 46° 18' északi és 25° 43' keleti földrajzi koordinátákon. A láp egy hatalmas, dél felé nyitott patkó alakú kráterben fejlődött, amelynek átmérője 2,5-3 km. Délnyugaton a Kormos-patak, keleten pedig a Nagyos-patak vezeti le a vizét. Természetvédelmi rezervátummá 1955-ben nyilvánítottak. A tulajdonképpeni rezervátum területe 273 ha, amely magába foglal egy védőövet is. Ebből a láp 120 ha (CRÍSTEA et al. 1996). A geobotanikai irodalomban a Lucs az apró nyír (Betulct nana) jelenlétével vált világhírűvé. A reliktumok közül még említésre méltó a Viola epipsila, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) és a mámorka (Empetrum nigrum) (POP 1960, POP és SÄLAGEANU 1965). A Lucs tőzeglápban három mintavételi területet választottunk ki: Lucs nyílt terület, Lucs erdei fenyves, és Lucs lucfenyves. /. Lucs nyílt terület A láp központi része, ahonnan többé-kevésbé hiányzanak a fák, csak néhány erdei fenyő és nyír fordul elő. Fő társulása Eriophoro vaginati-Sphagnetum recurvi (TANŢĂU et al. 2003). 2. Lucs erdei fenyves. A központi nyílt területet egy erdei fenyves veszi körül, amelynek aljnövényzetét áfonya és tőzegmoha alkotja. Ezen a területen található meg az apró nyír (Betula nana), amelynek ez a legdélebbi előfordulása. Társulása Vaccinio-Pinetum sylvestris, betuletosum nanae szubasszociációval (TANTĂU et al. 2003). 3. Lucs lucfenyves. Az erdei fenyvest lucfenyves {Picea abies) övezi, aljnövényzetében főként tőzegmohával. A Mohos tőzegláp A Mohos tőzegláp a Keleti-Kárpátok központi egységéhez tartozó CsornádBüdös hegycsoport egyik ikerkráterében helyezkedik el (HORVÁTH 2002), 1050 m tszf. magasságon, 46° 08' északi szélességi, 43° 3' keleti hosszúsági fokon. A láp alakja körülbelül ötszögű, melynek legnagyobb hossza 1000 m, szélessége pedig 800 m, összterülete 80 ha. A Mohos tőzegláp Románia egyik legértékesebb botanikai rezervátuma. A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp együttesét 1975-ben nyilvánítottak komplex rezervátummá (CRISTEA et al. 1996). A láp növényzetében fellelhető a kereklevelű harmatfű {Drosera rotundifolia), D. obovata, a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), az álszittyó (Scheuchzeria palustris), a mámorka (Empetrum nigrum), a tőzegáfonya (Oxycoccos quadripetala) stb. glaciális reliktumok (POP 1960). Három mintavételi területünk volt a Mohos tőzeglápban. /. Mohos nyílt terület. A láp központi nyílt részében mozaikos elrendeződésű semlyékek és zsombékok, kisebb láptavak és szétszórtan törpenövésű erdeifenyők (Pinus silvestris) találhatók. Ezt a területet négy mellékcsatorna fogja közre. A lápon DNy-EK irányban keresztülhaladó