Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

bizonytalan. Ezután kezdtünk el foglalkozni ismert korú gyapjúszőnyegek és gyapjútextíliák aminosav-összetételének meghatározásával, kapcsolatot keresve az aminosav-összetétel (cisztin, ciszteinsav, metionin, tirozin) és a kor között. Az archeometriával foglalkozó szaklapokat tanulmányozva még csak utalást sem találtunk arra vonatkozóan, hogy más használta volna az előbb említett aminosavakat korbecslésre. A meghatározás alapja az, hogy a két kéntartalmú aminosav mind szabad állapotban, mind a peptidkötésben érzékeny az oxidációra. Ezen túl a cisztin a környezeti körülményektől függően elbomolhat alaninná, szerinné és glicinné, vagy átalakulhat homociszteinné, homocisztinné és glicinné is. Jelentős mennyiségben károsodhat a cisztin mellett a metionin is, oxidálódva metionin-szulfonná ill. -szulfoxiddá. Fenti veszteségek kiküszöbölésére dolgozták ki többek között a két kéntartalmú aminosav oxidált állapotban történő meghatározását, ami lényegesen pontosabb eredményeket adott az oxidálatlan állapotban meghatározotthoz képest. 2.1. A vizsgált anyagok A különböző korú gyapjúból készült kopt textileket és gyapjúszőnyegeket a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Iparművészeti Múzeumból szereztük be. A textil illetve szőnyeg lehető legkisebb rongálásával mintegy 20 100 mg mennyiségű gyapjúszálat mintáztunk illetve használtunk fel analízisre. A magyar merinó juh gyapját intézetünk Kísérleti Üzeméből szereztük be. A gyapjú mentes volt mindenfajta technológiai beavatkozástól, közvetlenül a juhoktól származott. A mai modern szőnyegek összetételének megállapításához a mintát a kereskedelmi forgalomban lévő szőnyegekből nyertük a Kaposvári Domus Áruházból. A szőnyegek felületén körmünket, illetve tenyerünket többször végighúzva mintegy 2 - 3 g mintát gyűjtöttünk szőnyegenként. A gyapjúminták feldolgozását az alábbiak szerint végeztük: A mechanikai szennyeződésektől megtisztított nyers gyapjút, valamint a mai szőnyegmintákat és a múzeumokból származó gyapjúszálakat 40 - 60 °C forráspontú petroléterrel szobahőmérsékleten háromszor kimostuk. Egy-egy mosás alkalmával a petroléterben a mintákat 20 percig állni hagytuk. A petroléteres mosás után a mintákat nitrogén áramban megszárítottuk (15 perc), majd desztillált vízzel háromszor kimostuk. Minden alkalommal a mintákat a mosóvízben 20 percig áztattuk. A desztillált vizes mosás után a gyapjúszálakat nitrogén áramban ismételten megszárítottuk, majd a száraz mintákat levegőtől elzárva tároltuk az analízisekig. 2.2. Hidrolízis és a hidrolizátum feldolgozása A minták hidrolízisére 8 mm belső átmérőjű újra felhasználható Pyrex hidrolízis csöveket (Pierce Chemical Company, Rockford, IL, USA) használtunk.