Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA-PÉTER ÉVA-JÁNOSI KINCSŐ: Székelyföldi fürdők

1945 után BÁNYAI J. (1955) folytatja az ásványvízkutatást . SZABÓ et al. (1957) szerkesztésében megjelenik a Székelyföld nagy részét magába foglaló A Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések című összefoglaló munkája. PRICĂJAN A. (1973, 1981) részletesen ismerteti Románia, köztük a Székelyföld ásványvíztelepeit és fürdőhelyeit. A Csíkszeredában 1974-ben kiadott Hargita megye természetes gyógytényezői című tanulmánykötet 51 szakdolgozatot közöl a térség ásványvizeiről és gázömléseiről. KlSGYÖRGY Zoltán (1974-1975, 1976-1977) a sepsiszentgyörgyi múzeum által kiadott Alutában közli a Kovászna megye ásványvíz-kataszterét. KlSGYÖRGY és KRISTÓ (1978) Románia ásványvizei című magyar nyelvű könyvükben, A Kárpátok övezetének ásványvizei fejezetben ismertetik a székelyföldi ásványvizek előfordulását és hidrogeológiáját is. A BORSZÉKI B. (1979) szerkesztette Ásványvizek és gyógyvizek című kötet a fontosabb székelyföldi források történeti és palackozási adatait mutatja be. KÓSA L. (1999) gazdagon illusztrált könyve az Osztrák-Magyar Monarchia korabeli fürdőkultúráról ad átfogó képet. A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői című tanulmányban }ÁNOSl et al. (2003) több mint 103, többségében szénsavas ásványvízfürdő történetét közli. A tanulmány végén táblázatban összefoglalva ismertetik 100 Hargita megyei és Csornád-Bálványos kistérségi borvízforrás és fürdő mikroelem-tartalmát. A székelyföldi ásványvízkutatás történetében először került sor ilyen részletes mikroelem-vizsgálatra. A Hargita Megye Tanácsa által támogatott kutatás keretében, a JÁNOSI Cs. és PÉTER E. által begyűjtött ásványvízminták vizsgálatát a Karlsruhei Egyetem Kőzettani és Geokémiai Intézetében dr. BERNER Zs. és dr. STUBEN D. végezte. Az ásványvízmintákból 31 mikroelemet (Ag, As, Al, B, Ba, Bi, Cd, Ce, Co, Cr, Cs, Cu, Ga, In, La, Li, Mn, Mo, Ni, Pb, Rb, Sb, Sn, Sr, Th, Tl, U, V, W, Y, Zn) mutattak ki. A több ezerre tehető székelyföldi vízföldtani irodalomból csak a fontosabb, gyógy- és ásványvizekkel, fürdőkkel kapcsolatos összefoglaló munkákat ismertettük. A fürdőhelyekről sok érdekes adatot kapunk a korábbi korokban megjelent térképeken, újságcikkekben, útikönyvekben és fürdőkalauzokban. A tanulmányozott fürdők leírása 1. A kristályos mezozóos öv fürdői A Székelyföld keleti határán, Bélbor - Csíkrákos - Csíkdelne között húzódó kristályos mezozóos övben kevés fürdő ismeretes, ez a vidék ásványvízforrásokban egyik legszegényebb területe (leszámítva az északi vonulatot, a KisBeszterce forrásvidékét).