Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)
FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA-PÉTER ÉVA-JÁNOSI KINCSŐ: Székelyföldi fürdők
1.1. A kristályos vonulat legismertebb fürdőhelye az 1700-as évek közepén keletkezett Borszék, amely a róla elnevezett medence talapzatát képező kristályos mészkövekből feltörő szénsavas kalcium-magnézium-bikarbonátos vizeket hasznosítja. A fürdőtelep vízét 1806 óta palackozzák. Régebben több apró fürdő, Ó- és Új-Lobogó-fürdő, Zuhany-fürdő, O- és Új-Sáros-fürdő szolgálta a fürdővendégeket. Az ivókúrát több szépen kiépített forrás szolgálja. Az egykor messze földön híres Borszék ma a Székelyföld legelhanyagoltabb fürdőhelye. A borszéki borvizek hatalmas mésztufa padokat raktak le. 1.2. Borszéktói északnyugatra, a Kelemen-havasok vulkáni és a Beszterceihavasok kristályos mezozóos kőzetei közé zárt Bélbori-medencében egyetlen kis fürdő, a Trutá-fürdő létezik, amely a borszékihez hasonló mineralizációjú forrás vizét hasznosítja. A medencében sok, nagy széndioxidtartalmú forrás található, amelyek környékén édesvizű mésztufa rétegek halmozódtak fel. Az összetett genetikájú bélbori és borszéki ásványvizek a Kelemen-havasok mofetta övéhez tartoznak és a medencék töredezett kristályos talapzatából és a fiatal üledékekből nyerik a vizüket. 1.3. Maroshévíz területén három fürdő ismeretes, amelyek a Maros jobb és bal partján feltörő 25 °C hőmérsékletű nagy hozamú kalcium-nátrium-bikarbonátosforrások mentén alakultak ki. Legismertebb, a Bánffy-fürdő, amelyet a fejedelmek is látogattak. A terasz peremén, a fürdő vizéből kicsapódó mésztufa látványos zuhatagot képez. A város központjában strandként működik a korábbi Urmánczy-fürdő. Feledésbe merült a Zsidófürdő, amelynek csak épülete áll. A medencék fenékforrásai, a vulkáni aglomerátum alatt lévő kristályos mészkövek mélységi vizei táplálják. A kristályos-mezozóos öv központi részén, a Gyergyói-havasokban, a Nagyhagymás-hegységben és a Naskalat-hegycsoportban nincsenek fürdők, ásványvíz forrás is csak Balánbánya környékén fordul elő. 1.4. A Hargita vulkáni vonulat alá lesüllyedő kristályos-mezozóos övezetben, Csíkszentmihály-Csíkszépvíz, Csíkborzsova és Csíkrákos határában ismeretesek kis helyi fürdők. Csíkszépvíztől északra a Pogány-havas lábánál van a kalciumbikarbonátos vizű, Bugyogós- vagy Örmény fürdő. A 7 X 7 méteres kővel és deszkával bélelt medencétől nyugatra, a Csiga-patak völgyében voltak a mára már feledésbe merült Papfürdő és az Alsóborvízfürdő. A Borzsovai-fürdő a dolomit és a flis homokkő rétegek határán feltörő kalcium bikarbonátos szénsavas vizet hasznosította. A felhagyott fürdőmedencék körül mésztufa padok alakultak ki. 1.5. A Felcsíki- és Középcsíki-medencét elválasztó Rákosi-szorosban emelkedő Bogát-hegy kristályos rögét átjáró törésvonalakon feltörő forrásokra települt, 193 7-ben a Bogátfürdő. A fürdő nagyon elhanyagolt állapotban van, annak ellenére, hogy az elmúlt években lemélyített hidrogeológiai fúrás nagy hozamú, langyos, 29 °C hőmérsékletű vizet tárt fel.
