Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében
Nála nagyobb hírnevet szerzett fia és tanítványa, Bernhard Siegfried AlBlNUS 70 (1697-1770). Leidenben már 21 évesen az anatómia rendkívüli tanára, később a sebészet és a gyógyászat professzora is, „az anatómusok fejedelme". Albinus, tanára Boerhaave meehanista elveinek megfelelően, a szervezet minden szerkezeti részletének megismerésére törekedett; ketten együtt adták ki VESALIUS és HARVEY munkáit. Két művét még a 19. században is használták. KOMÁROMI Györgyről 11 (működött 170'-1719) annyit tudunk, hogy Enyeden 1701-ben subscribált, és BÁNFFY Zsigmond nevelője volt. Amikor Leidenben 1719 novemberében beírja sorait földije emlékkönyvébe, már a bölcsészet és az orvostudomány doktora. Taco Hajo van den HON ER T 72 (1666 - 1740) teológus és fia, Jan van den HONÉRT (1693-1758), szintén a teológia professzora Leidenben, számos magyar tanítványt vonzott oda. Franeker akadémiáján a filozófia és teológia professzora volt Ruardus ab ANDALA 7 * (1665 - 1727). A cartesiánus filozófiát hirdette, számos vitairatot írt. Leibnizet támadta vis activa és szubsztancia fogalma miatt. Nála és ifj. VlTRINGÁnál disputált a debreceni KOCSI CSERGŐ István 7 * (?1726) református lelkész, ki Zürichben, Franekerben és Utrechtben tanult, Angliában is hosszabb időt töltött, és 1722-ben Londonban írt be ifj. Pápai Páriz albumába. Hamburgban halt meg, útban hazafelé, 1726-ban. Andala tanítványa volt az erdélyi NÁNÁSI LOVÁSZ András 75 (? - 1750 után), TOFEUS Mihály püspök unokája. Hazatérése után magyarországi helyeken volt lelkész, aztán száműzték, s „Erdélyben bujdosó" pappá lett, míg 1750-ben a Telekiekhez került udvari papnak. Szintén Londonban írt az albumba, hosszú, keserű latin sorokat. Petrus LATANÉ 76 (1658-1726) Pont-à-Moussonban született, előkelő protestáns családban. A Nantes-i Edictum visszavonásakor (1685) Frízföldre menekült. Franekerben az orvostan, majd a botanika professzora lett, és emellett orvosi gyakorlatot folytatott. Halálára két magyar tanítványa is írt dicsőítő verset; egyikük KERESZTESI Pál (7-1734) debreceni orvos és lelkész, aki Andala elnökletével védte meg disszertációját, és ifj. Vitringa halálára is írt gyászverset. là. Campegius VITRINGA 77 (1659-1722) a keleti nyelvek, a teológia és az egyháztörténet professzora volt Franekerben, és mindháromban iskolát alapított. 70 ADB; AlbSchLeid 2; JÖCHER - ADELUNG; MEUSEL; MICHAUD; MNL; NDB; NNBWIV. 22. 71 GRAAF; JAKÓ - JUHÁSZ 120; SZABÓ - SZÖGI 272. 72 AlbSchLeid 73; JÖCHER - ADELUNG; NNBW VIII. 819. 73 BOELES II. 356, 843; JÖCHER; JÖCHER - ADELUNG; NNBW I. 124. 74 AlbFran 315; SZINNYEI; ZOVÁNYI - LADÁNYI. 75 AlbFran 315; GRAAF; Peregrinus; SZINNYEI; ZOVÁNYI - LADÁNYI. 76 BOELES II. 330; JÖCHER. 77 BOELES II. 288, 843; JÖCHER; MICHAUD; NNBW X .1122.
