Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában
kevesebbet kaptak, mint az idegen munkások. Másrészt a székelységnek a vasútépítkezések csak ideiglenes munkalehetőséget jelentettek: az első rangú feladat számukra továbbra is az otthoni kisbirtok megművelése maradt. Szántás, vetés vagy aratás időszakában a székely munkások elhagyták az építkezéseket, és a vállalkozók kénytelenek voltak az építkezések ideje alatt új munkaerő után nézni. így a székelyek helyett a vállalkozók szívesebben alkalmaztak magyar, német, cseh, bosnyák, olasz, horvát vagy makedón munkásokat, vállalva szállításuk és ellátásuk magas költségeit. Ezek a vállalkozók a legtöbb esetben már kipróbált munkásokkal érkeztek meg a vasútépítkezés színhelyére, a székely munkaerőt többnyire csak kisegítő munkálatokra alkalmazták. A székelyek először találták szembe magukat kapitalista módon szervezett nemzetközi technikát, munkaerőt s tőkét felvonultató vállalkozással. 62 Ez az új munkaforma kiváltotta a székelység idegenkedését, és inkább a szomszédos Romániában próbáltak pénzkeresethez jutni, mint hogy a vasúti munkálatoknál vegyenek részt. Ebből kifolyólag a vasútépítkezések megkezdésével a székelyföldi helységeket idegen munkások özöne árasztotta el. Az idegen munkások inváziójáról számolt be a Csíki Lapok szerkesztője 1895-ben: „... még meg sem kezdődött az igazi vasútépítkezés, s már is itt van nyakunkon egy sereg ember idegen helyről jőve: nem ismerik sem szokásainkat, sem erkölcseinket, hanem azért itt akarják megszedni magukat." 6 * A helyi lakosság kezdetben bizalmatlanul fogadta az idegen munkások, vállalkozók megjelenését. A székely fuvarosok egy része pedig attól félt, hogy a vasút megjelenésével megszűnik a fuvarozási lehetőségük. A helyi lakosság tartósabb tiltakozásáról azonban nem tudunk, a vasút kiépülését a társadalom minden egyes tagja akarta, és igyekezett kihasználni az építkezések által nyújtott lehetőségeket. Az építkezések megindulásával az érintett városok lakásainak bérleti ára, az élelmiszerek, nyersanyagok ára ugrásszerűen megnőtt. A Gyergyó lap írja 1905-ben: „eddig 200- 300 koronás lakásért ma 1000 koronát fizetnek, s a drágaság vaskövetkezetességgel megy át az utolsó élelmi cikkekre is. A jelentősebb helységekben egymás után nyíltak meg sokszor illegálisan működő italkimérések, kereskedések, egyes mészárosok, pékek pedig termékeiket - annak ellenére, hogy a törvény kimondta, hogy csak üzleti helységekben árusíthatják - szekéren szállították az egyik községből a másikba. A vasúti építkezések hasznából még a szomszédos román helységek is próbáltak részesülni a Csíkszereda - Gyimes vasút építésekor. így ír erről a Csíki Lapok: „hetente kétszer, háromszor idegenek egy-egy terhelt szekérrel jönnek be Gyimesbe, itt kávéval és más fűszerneművel házalnak. EGYED Ákos: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. 161. Csíki Lapok. VII. 1895. január 9. 2. sz. Gyergyó. V. 1905. szeptember 17. 38. sz. Csíki Lapok. VIII. 1896. május 6. 19. sz.
